Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
Mit jelent embernek lenni a technika korában? uralja a bioetikai oktatást és diskurzust. A könyv immár 6. kiadását érte meg.12 A szerzők olyan erkölcsi mérlegelési és döntéshozatali folyamatot pártolnak, amely azon a meggyőződésen alapszik, hogy erkölcsi konszenzusra lehet jutni ismételt racionális diskurzus és az elképzelések fokozatos következetessége révén, a négy alapelv szem előtt tartásával. A döntésben résztvevő minden meggyőződést érvényesnek kell tartani, jóllehet a vallásos meggyőződések korlátozott érvénnyel bírnak a végső erkölcsi konszenzus kialakításában. A szerzők gondolkodási rendszere tehát a raáonális meggyőzésbe vetett hiten alapszik, és azon, hogy kölcsönösen meg lehet egyezni az alapvető erkölcsi kérdésekben olyan módon, hogy a megosztó meggyőződések — ideértve a vallásosakat is — félrekerülnek az útból az erkölcsi egyetértés keresésének kísérletei során. Néhány keresztyén bioetikus a válaszában a Szentírást hívta segítségül, hogy igazolja, ezek az alapelvek összeegyeztethetők — a természettörvény elméleten nyugvó — a természetes erkölcsi érzékkel. Mások éppen a Szentírás alapján bírálták a princípium-alapú etikát, mint ami elégtelen, mivel nincs transzcendens magalapozottsága és erkölcsi tartalma. Sajnálatos módon kevés keresztyén etikus publikálta ennek a princípium-alapú megközelítésnek szisztematikus, biblikus kritikáját, illetve állt elő olyan alternatív etikai rendszerrel, amely Isten Igéjén alapszik. Két kivétellel találkozunk: Edmund Pellegrino tomista orvos és William F. May protestáns teológus és etikus. Amíg Pellegrino merészen megalkotott egy olyan orvos-filozófiát, amely az erényes jellem kialakítására összpontosít a gyógyítást és a gondozást végzők között,13 addig May egyfajta szövetség-etikát dolgozott ki, mely olyan emberember kapcsolatokon alapszik az orvostudományban, amelyek tükrözik Isten és az emberiség szövetségét.14 May és más meghatározó keresztyén bioetikusok munkájától ihletve kezdtem el egy református keresztyén szövetség-etika kidolgozását, amely a princípium-alapú etika alternatívája lehetne. A következő részben azt kívánom bemutatni, hogy az orvosbiológiában uralkodó princípium-alapú etikai rendszer hogyan kísérli megválaszolni az ember erkölcsi státuszának kérdését. Ezt követi az ember erkölcsi státuszának egy olyan felfogása, amelyet a bibliai szövetség-etika alapján dolgozok ki, ezzel bemutatva azt, hogyan vonatkoztatható az a meg nem született és egyéb védtelen és kiszolgáltatott emberi lények erkölcsi státuszára. Az ember erkölcsi státusba egy nem-keresztyén etikai rendszerben Az Orvosbiológiai etika alapelvei c. könyv legutóbbi kiadásában Beauchamp és Childress egy új fejezetet szán az emberi lények erkölcsi státuszának.15 Az orvosbiológiai etikához való általános hozzáállásukat fenntartva öt elméletet mutatnak be, amelyeket az erkölcsi státusz meghatározásához alapul vettek. Az egyik elmélet 12 Beauchamp, T. L., és J. K. Childress: Principles of Medical Bioethics. 6. kiadás; Oxford: Oxford University Press, 2009. 13 Bulger, R. J. és J. P. McGovern (szerk): Physician Philosopher: The Philosophical Foundation of Mediane: Essays by Dr Edmund Pellegrino. Charlottesville, VA, Carden Jennings Publishing Co., 2001. Ld. még Pellegrino, E. D. és D. C. Thomasma: The Christian Virtues in Medical Practice. Washington, D. C, Georgetown University Press, 1996. 14 May, W. F.: The Physician Covenant (Philadelphia: The Westminster Press, 1983. 15 Beauchamp és Clúldress, op.cit., 64-98. SÁROSPATAKI FÜZETEK 49
