Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
BARTHA ÁKOS kon és a korabeli filmhíradóban is szerepelhetnek. Céljuk szintén a cserkészetet idézte, minthogy „a nemzetnek való értékteremtés és a fold népéhe% való közelebb kerüléé' került hitvallásukba.12 „H munkatábor önnevelés. Célja: áldozatos életű, munkás, rendeltetéstudatos magyarféfiák nevelése” — írta Újszászy az 1935-ös munkatábor irányelveiről és céljairól szóló alapos brosúrájában. A szociális szolidaritás és az önkéntes önnevelés került tehát a kiszállás fókuszába, külön hangsúlyt helyezve a „nemzeti rendeltetésre', aminek hiányát egyébként a magyar élet legnagyobb bajának nevezi a szerző. A június 20 és július 31 között megrendezett tábor konkrét célja pedig a „Károlyfalva és Rudabányácska kö%t épülő vármegyei út egy szakasza alapmunkálatainak elkészítésé’ volt Sátoraljaújhely közelében, mintegy negyven diák és két tanár közreműködésével.13 A részvétel alapvetően két turnusra oszlott, a többség — 33 fő — csupán három hétig dolgozott a táborban. A második három hétben az Újszászy mellett tevékenykedő másik vezetőtanár, Szabó Zoltán sem lehetett a táborozókkal, lévén a lengyel- és svédországi cserkész-dzsemborin kellett részt vennie.14 A munkatábor tagjainak zömét a sárospataki főiskola teológus hallgatói tették ki, közülük is inkább a tehetősebb családból származók, mivel „dologidőben” a szegényebbek nem nélkülözhették otthon a segítséget. Ezek a családok alkották a Sárospatak környéki tájegységek (Bodrogköz, Hegyalja, Hegyköz) falvainak falusi intelligenciáját (illetve módosabb gazdatársadalmát), ebből adódóan gyermekeik a megerőltető kubikosmunkához nem feltétlenül voltak hozzászokva.15 A főiskolások mellett a sárospataki főiskola gimnáziumában érettségizettek, valamint a Sárospataki Református Főiskola végzősei jelentkezhettek korlátozott számban, valamint meghívtak néhány képviselőt ifjúsági mozgalmakból is. A jelentkezés teljesen önkéntesen történt, ám a felvetteknek a táborból önkényesen távozni nem lehetett, tehát a jelentkezőknek alapvető szabadságjoguk ideiglenes feladását kellett vállalniuk. (Látogatók fogadására is csupán munkaszünetkor volt mód, külön engedéllyel.) A felvételt orvosi vizsgálat előzte meg, mely kiterjedt az Országos Társadalombiztosító Intézet által biztosított jelölt „lelkűidére” is: csak azokat vették fel, akikről megbizonyosodtak, hogy a „a munkatábor célját és nemzeti rendeltetését értik és magukévá is teszik”.16 A diákok a munkatábor ideje alatt is orvosi felügyelet alatt álltak, amit heti rendszerességgel Dr. Jakó János, a sárospataki főiskola orvosa látott el. Szerencsére, a hat hét alatt komolyabb dolga nem akadt; egy kéz-, egy lábtörés és néhány napszúrás jelentett számára csupán feladatot.17 * A tábor létrehozásának természetesen komoly anyagi vonzata is volt, hiszen a résztvevőket élelmezni kellett, meg kellett szervezni a munkafeltételeket, továbbá 12 Új Magyarság, 1936, július 10, 11. 13 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3279. 14 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3280. (jelentés a sárospataki főiskola 1935. év nyarán rendezett első nemzeti munkatáboráról) 15 Új Magyarság, 1936, július 10, 11. « SRKTGyA, Fsz. Kt. 3279. 17 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3280. Ezt a képet némiképp árnyalja, hogy a munkatábor naplója szerint már a hatodik napon három személyt kellett elsősegélyben részesíteni; egy „ütőeres vérzést’, egy kéztörést, illetve egy olyan diákot kellett ellátni, akire egy fa rázuhant — a jelek szerint azonban maradandó sérülés valóban nem történt. SRKTGyA, Fsz. Kt. 3180. (A Munkatábor 'Naplója, 1935) 62 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4
