Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Püsök Sarolta: Gyarapodni Isten és emberek előtti kedvességben - Hatékony kapcsolatteremtés és ápolás a lelkipásztori és tanári szolgálatban
Püsök Sarolta sek lehetőségét. Jó példa a veszélyforrásra a presbiteri gyűlés, ahol a lelkipásztor elnököl. Szerencsés esetben ügyes moderátor, és vigyázó szeretettel irányítja a beszélgetést, de pokollá változtathatja a tárgyalást, ha kiélezi a véleménykülönbségeket, sőt maga is hiún ragaszkodik a saját igazához. Einsteinnek tulajdonítják azt a gondolatot, hogy: Az ostoba belegabalyodik, a% értelmes próbálja megoldani a konfliktusokat, a %seni elkerüli azokat. Az ószövetségi hiten felnövekedett tudós bölcs mondásának gyökerét megtaláljuk a Péld 17,14-ben: „Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől, valaki pedig bolond, patvarkodik.” Nagy Sándorról feljegyeztek egy történetet, mi szerint közölték vele, hogy a jóslat értelmében a világ ura lesz, aki megoldja a gordiusi csomót. Az ifjú hadvezér nem sokat habozott, fogta a kardját, és kettészelte a csomót. Cselekedete sokmindent szimbolizál, egy kis merészséggel úgy is értelmezhető, hogy nem szabad túl sok időt és energiát pazarolni értelmeden cselekvésekre. Balgák persze mindig voltak, a buta, üreslelkű emberek folyton veszekednek, keresik az ütközési felületeket. A bölcsesség tanítója az ellenkezőjére buzdít: „Ne perelj senkivel ok nélkül, ha nem követett el rosszat ellened.'\Péld 3,30.) A békességre igyekvés az egyik legfontosabb keresztyén erény. IV.5. A szelíd viszonyulás csodákra képes Elöljáróban lássuk Esopusnak, a Kr.e. VI. században élt tudós rabszolgának a szelídség erejéről szóló tanmeséjét, Az napról és az északi szélről című fabulát: Vetekednek vala egymással a nap és az északi szél, mellik volna másiknál erősb. És úgy végezék a dolgot, hogy az úton menő emberen késértenék meg erejeket, és az lenne a nyerettes, ki köntesét vele le vetethetné. Az északi szél, kinek Boreas neve, kezde keményen és hidegen fúni az úton járó emberre, de amaz azért útát el nem hagyá, hanem öltezetit meg kettőzteté. A nap is annak utána elő járnia, és lassan lassan a ködös homált mind el tisztítá, és féneit teljességgel ki bocsátá. Kezde az ember hevilni és verítezni. És mikoron mene, talála egy árnékos fát, ott köntesét le veté és meg nyugovék. És ezenképpen a nap nyeré az pályát. Értelme: Ne siess hirtelenkedni, és mindennel vetekedni, Mert eszesnek leg előszer azon kell elmélkedni, Ha meg lehet tőle, min akar incselkedni.21 Mindenkinek szíve joga kiválasztani, hogy a fabula melyik szereplőjével azonosul, tomboló északi szélként küzdi végig az életet, vagy szelíd napsugárként halad az útján. A vallástanár, különösen kamaszok között, aligha ér célt erőszakos, tekintély- elvű, parancsoló magatartással. Tanítását, véleményét nem szabadna ráerőltetnie senkire, mert vagy azonnal ellenállásba ütközik, vagy az első óvatlan pillanatban szétszélednek a tanítványok. A szelídlelkű tanár ehelyett arra használja energiáját, hogy mondandója iránt felkeltse hallgatósága érdeklődését, és felmutassa számukra a követés lehetőségét. Az ilyen tanár köré előbb-utóbb kitartó csapat formálódik. A 21 ESOPUS fabulái', mellyeket mastan újonnan magyar nyelvre fordított Pesti Gábriel, Budapest, Magvető, 1980., 42. 40 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4
