Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Püsök Sarolta: Gyarapodni Isten és emberek előtti kedvességben - Hatékony kapcsolatteremtés és ápolás a lelkipásztori és tanári szolgálatban

Gyarapodni Isten és emberek előtti kedvességben lelkipásztor munkája is hatékonyabb, ha szavai szelíd napsugárként áradnak a gyü­lekezet felé. Az ilyen szavak világítanak, azaz utat mutatnak, melegítenek, azaz vi­gasztalnak, de még égetni is tudnak, ha a fájó sebeket, a bűnöket érintik. A dörge­delmes prédikációk azonban inkább ellenkezést szülnek, a folyton ostorozó szavak hallatán az emberek védekezni kezdenek, vagy begubóznak, vagy visszafeleselnek. A Biblia ezzel kapcsolatosan is csodálatás útmutatást nyújt: „Gyengédfelelet elhárítja a felgerjedést, bántó bestéd pedig haragot idé^fel. A bölcsek nyelve tudományt szépít, a dó'rék sfiija bolondságot bagyog.’\Péld 15,1-2. ) A mindenkori nevelő hajlamos az újabb nemzedékek életét szembeállítani a sa­ját egykori valójával. A békesség érdekében száműzni kellene a olyan mondatkez­dést, hogy: „bezzeg az én időmben”, mert az önérzetében sértett kamasz számára felér egy csatakiáltással, párbajra hívással az ilyenszerű hasonlítgatás. A kihívó fel­vezetés után már akármily szépen szólhat a beszélő, a felbőszült hallgatója úgysem fogja hallani. A tilalmak listáján szerepel az általánosítás és a különféle bélyegek rásütése a diákokra. Tanulságos egy tízéves találkozón elhangzott visszaemlékezés, amelyen az egykori diákok elmondták, hogy miként lett egyre ellenszenvesebb a népszerűként induló idős tanár. Előadásában egyszer az Isteni színjátékra utalt, de gyorsan hoz­zátette, hogy: „Ja, maguknak hiába mondom, nem olvasták Dantét’’. Az általánosí­tás tipikus hibája, akik valóban nem olvasták a zseniális firenzeit esetleg közönnyel hallgatták a lesújtó véleményt, de akiket igaztalanul érintett a vád, csalódtak benne. Az alábbi kijelentésével pedig elérte, hogy minden hölgy hallgatója bosszúsan for­dult el tőle: „a történelem érthetetlen a földrajz nélkül, ezért ajánlom a térkép ta­nulmányozását, de ehhez sajnos a gyengébb nemnek nincs érzéke...” Az általánosí­tás és a bélyegzés felháborítja az igaztalan váddal illetett embereket, és sötét ármányként kezdi ki a legszebbnek induló kapcsolatokat is. V. A% öröm kiteljesítése V.l. Több lehetsz, avagy pozitív projekció: Az előző alcímnél tárgyalt gondolatsort kiegészíti az a tanács, hogy nem elég az igaztalan vádak kiiktatása, nem elég a hibák kíméletlen kipellengérezésének kerülé­se, de egy további lépést is érdemes megtenni. A megelőlegezett bizalom mindig kamatozó az emberi kapcsolatokban. Goethe a lényegére tapint a pozitív viszonyu­lásnak: „Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, mint amilyennek lenni kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.”22 Két évszázaddal később a pszichológiai kutatások is alátámasztják az ún. pozitív projekció23 jótékony hatását. Krisztus is ezt teszi, amikor Péternek azt mondja, hogy: „Te Simon vagy, ]óna fia, téged Kéfásnak fognak hívni, ami afi jelenti: Kó'sfikla” (Mt. 16,18) Krisztus tudta ugyan tanítványáról, hogy félelmében három­szor is megtagadja őt nagycsütörtök éjjelén, de látta benne azt a lehetőséget is, amellyel idővel felnő a nevéhez, a feladatához, és az egyház földi megalapozója 22 GOETHE, J. Wolfgang, In: Szivárvány-naptár, szerk. Szathmáry Sándor, Budapest, 1998., szept­ember 6. 23 GYÖKÖSSY Endre: Magunkról magunknak, Budapest, Ref. Zsinati Iroda, 1989., 78. 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 41

Next

/
Thumbnails
Contents