Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.
Rusthoven, James J. Mihelyt lehetővé vált a humán sejtkonstruktumok létrehozása, számos etikai kérdés merült fel az új biotechnológia kapcsán. Ezek valódi humán embriók, vagy kevesebbek, mint emberi entitások? Hogyan lehet hozzáférhető ez a technológia nagyban, ha emberi petesejtekre van hozzá szükség? Etikus-e nőket arra rávenni, hogy adják el petesejtjeiket ilyen embrioidok kutatási céllal való létrehozására? Indukált pluripotens őssejtek — a% etikus őssejti Nemrégiben sejtkonstruktumokat hoztak létre újraprogramo^ott szöveti sejtek vág/ indukált pluripotens őssejtek (IPS cells) technikával.7 Az SCNT technikával ellentétben ezek a sejtkonstruktumok szabályos sejtnek indulnak, mint pl. a bőrsejt, de ahelyett hogy a sejtmagot eltávolítanák és beültetnék egy olyan petesejtbe, amelynek eltávolították a sejtmagját, ebben az esetben négy idegen gént fecskendeznek be a sejtbe vírusok felhasználásával (ezek segítik a sejtbe és a sejtmagba való bejutást). Ezek a gének aztán olyan fehérjéket termelnek, amelyek dedifferenciálódásra késztetik a sejtet, és így az embrionális sejtek tulajdonságait veszi fel. Ezzel a technikával tehát nincs szükség emberi petesejt donorok keresésére, tehát elkerülhető az ebből adódó etikai probléma. Az első beszámolók szerint azonban az idegen gének és a bejuttatásukhoz szükséges vírusok megmaradtak a sejtben. Ezek az idegen gének tehát az adott sejtnek és utódainak a részévé váltak. Ráadásul a bejuttatáshoz szükséges vírusok is megmaradtak a sejtben, és köztudomású, hogy rákot okozhatnak. Következésképpen, ha ezeket a sejtkonstruktumokat terápiává alakítják, az ezzel kezelt betegek olyan genetikailag módosított készítményt kapnának, amely ugyanakkor kapcsolatba hozható a rákos betegségek kialakulásának növekvő kockázatával is. Ez a technika azonban olyan gyorsan fejlődött tovább, hogy néhány hónap eltelte után egy olyan technológiáról számoltak be, amely során csak az idegen gének által termelt aktív fehérjékre van szükség ezeknek az embrioidoknak a létrehozására. Ezeket a fehérjéket be lehet ültetni a bőrsejtekbe idegen gének vagy vírusok nélkül, így elméletileg sokkal biztonságosabb ezeket az embrioidokat terápiákká fejleszteni. A természetes módon létrejövő embriókhoz és az SCNT útján létrejövő más embrioidokhoz hasonlóan az iPS sejtek is pluripotensek. Azaz megfelelő laboratóriumi feltételek mellett irányíthatók úgy, hogy redifferenciálódjanak a funkcionális sejtek megannyi érett sejttípusa közül egybe. Sőt, olyan beszámolók is megjelentek már, amelyek azt mutatják, hogy az iPS sejtek újrakezelhetők annak érdekében, hogy redifferenciálódjanak új, sajátos funkciókkal bíró sejtekké. Az elmúlt nyáron például emberi iPS sejteket úgy kezeltek, hogy hasnyálmirigy béta-sejtekké differenciálódjanak, olyan sejtekké, amelyek inzulint termelnek. Ezek a sejtek lehetséges gyógymóddá válhatnak cukorbetegségben szenvedők számára, akiknek saját sejtjeik nem képesek inzulint termelni.8 Jóllehet ez valóban egy gyorsan fejlődő, ígéretes és izgalmas biológiai kutatás, de gyakorlati és etikai kérdéseket vet fel. Az iPS sejtek előállítása nagyon hatástalan, amennyiben nem használnak géneket és vírusokat, ez pedig gyakorlati problémák7 Cyranoski, D.: „Simple Switch Turns Cells Embryonic: Technique Removes Need for Eggs or Embryos”, Nature, 2007 (doi:10.1038/447618a). 8 Maehr, R., S. Chen, M. Snitow, et al: „Generation of Pluripotent Stem Cells from Patients with Type 1 Diabetes”, Proceeding, of the National Academy of Sciences, 2009 (doi/10.1073/ pnas.0906804106). 46 SÁROSPATAKI FÜZETEK
