Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Püsök Sarolta: Gyarapodni Isten és emberek előtti kedvességben - Hatékony kapcsolatteremtés és ápolás a lelkipásztori és tanári szolgálatban
PÜSÖK SAROLTA Gyarapodni isten és emberek ELŐTTI KEDVESSÉGBEN - HATÉKONY KAPCSOLATTEREMTÉS ÉS ÁPOLÁS A LELKI- PÁSZTORI ÉS TANÁRI SZOLGÁLATBAN1 I. Bajt jelednek a^ emberkép kapcsolatokat vizsgálók A szociológusok egyre többet beszélnek a nyugati társadalmak széthullásáról, a pszichológusok az egyéni taragédiák fokozódásáról, a teológusok az Istentől eltávolodott ember sorozatos bukásairól. A költő lélekbe hasítóan fogalmazza meg a mindezek mögött rejlő magány fájdalmát. „O csillag, mit sírspj Messzebb te se vagy,/Mint egymástól itt a földi ssjvek! A Sqfrius^ van tőlem távolabb/ 1/agy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? O, jaj, barátság és jaj, szerelem!/ O, jaj a£ út lélektől lélekig\! Küldőjük a sfem csüggedt sugarát, / S költünk a roppant, jeges ür lakikP (TÓTH Árpád: Ulektől lélekig) Tóth Árpád szinte egy évszázaddal ezelőtt írta a fenti sorokat, azóta az ember a holdat is megjárta, naponta újabb és újabb csodaherkentyűt küldenek a csillagokra, de aligha merné valaki is azt állítani, hogy az emberi kapcsolatok terén csodás előrelépésekkel dicsekedhetünk. Minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga harcát az egymástól elidegenedett, és bizalmatlan embertársak meggyőzése érdekében. Az ősember doronggal a kezében fürkészett ki barlangjából, hogy a felé közeledők szándékát megértse, de korunk világvárosának polgára sincs könnyebb helyzetben, amikor embertársaival érintkezik. A Paradicsomból történő kirekesztést követően az ember űzött vadként jár a világban, és tévedés ne essék, nem a sértett fél, nem Isten üldözi, hanem önmagát kergeti bajba, mert a bűnös ember egymás számára ellenséggé vált, homo homini lupus2. A magányosan bolyongó ember legnagyobb nyomorúsága, hogy elfeledkezett Teremtőjéről, és arról, hogy Krisztuson keresztül létezik visszaút a Örökkévalóhoz. Amennyiben visszatér, megtér (3W / súb) Istenhez, azt is mégérti, hogy az Úr egymásnak teremtette az embert, és fokozatosan annak az útját, módját is eltanulja, hogy miként közelítsen a másik emberhez. Isten 1 Elhangzott Sárospatakon, a Református Teológiai Akadémián 2010. április 20-án az Erasmus- program vendégelőadásaként. 2 Ember embernek farkasa. A kijelentés a római vígjátékírótól, T.M.Plautustól származik, később az angol filozófus, a modern államelmélet atyja, T. Hobbes De Cive című művének ajánló soraiban idézi, és teszi szállóigévé. 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 31
