Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint
Keresztes Hajnalka Mivel a keres2telés és a névadás kérdése szervesen összekapcsolódik, Kálvinnak gondja volt arra is, hogy ezen a téren is kerülje a babonaságot. 1546-ban a tanács külön rendelkezést adott ki a keresztnevek használatáról. Az eltiltott nevek jegyzékét maga Kálvin készítette el. Tilos volt pl. régi bálványistenekre emlékeztető keresztnevek használata, valamint olyanoké is, amelyek csak az Urat vagy Jézust illetik /pl. Immánuel/. De olyan neveket sem kaphattak a gyermekek, amelyek gúnyolódásra adhattak alkalmat. Kálvin a bibliai nevek felvételét ajánlotta, hogy viselője istenfélelemre buzduljon, és megerősödjön a hitben. III. Úrvacsora Az úrvacsora sákramentumát Kálvin az anyaszentegyház nélkülözhetetlen életmegnyilvánulásának tartotta. Ez a tény abban a kijelentésben is kifejezésre jut, mely szerint mindazok, akik távol tartják magukat az úrvacsorától és megvetik a szent jegyekkel való élést, méltatlanok arra is, hogy a keresztyének közé számiáltassanak. Kálvin teológiai műveinek jelentős része tárgyalja az úrvacsora kérdését. Az úrvacsoráról szóló „Rövid értekezésben” Kálvin a következő szempontok szerint csoportosítja mondanivalóját: 1. az úrvacsora célja 2. haszna és gyümölcse, 3. kiszolgálásának helyes alakja, 4. a hozzá fűződő babonák és tévedések, 5. az úrvacsorával kapcsolatos viták és nézeteltérések. Kálvin strassburgi lelkészsége idején a magán bűnvallásnak egy fajtáját próbálta meghonosítani az egyházban. Amikor az úrvacsora napja közeledett, kihirdette, hogy jelenjenek meg előtte azok, akik abban részesülni óhajtanak. Egyrészt azért, hogy akik még járatlanok a hit dolgában, azok alaposabb felkészítést nyerjenek, másrészt a bűnösök figyelmeztetést kapjanak. Akik pedig gyötrődnek lelkiismeretük miatt, azok vigasztalást nyerjenek. Arra nézve nem találunk utalást, hogy Kálvin Genfben is gyakorolta volna az előkészületnek ezt a formáját. Az úrvacsora kiszolgáltatásának helyes módja függ elsősorban azoktól az előkészületektől, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e szent sákramentum lelkünk épülésére szolgáljon. Az előkészülethez tartozik az úrvacsora kihirdetése. Az úrvacsorát kihirdették az azt megelőző vasárnapon. Kálvin az úrvacsora osztás előtü vasárnapon prédikációjában is megemlékezett arról az áldott alkalomról, amelyet a szent vendégség készít a mi számunkra. Az úrvacsorás vasárnapon a prédikáció az úrvacsoráról szólt, vág}' érintette az úrvacsora kérdését. Menete a következő volt:- Hitvallás.- Hallgassuk meg, amint J ézus Krisztus a szent vacsorát rendelte, szent Pál apostol szövege szerint. /1 Kor 11, 23-29/- A méltatlanok kizárása.- A méltók megvizsgálása.- Jézus ígéretének valósága.- „Emeljük fel lelkünket és szívünket a magasba, ahol Jézus Krisztus az ő mennyei Atyjának dicsőségében van, ahonnan a megváltásunkat várjuk..- A kenyeret a „ministri verbi” adja, a bort pedig a „seniores ecclesiae” osztja, mialatt zsoltárok vagy odaillő íráshelyek olvasása történik.- Hálaimádság 110 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/3
