Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint
Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint 1545. A Hitvallás után imádság hangzott a jó és helyes úrvacsorái ünneplésért a Miatyánkkal. Csak az lKor 11. A lelkész saját úrvacsorája után is, aki azután a diakónusnak és az egész gyülekezetnek osztja. A kiosztás alatt a 138. zsoltárt énekelték és minden strófa után: Alleluja. Mint hálaadás, az úrvacsora után szabad imádság következett. Ez a forma került beillesztésre a Marót zsoltárokba.26 A középkorból származó prédikációs istentiszteletet vette át Kelet-Frizlandnak Lengyelországból származó reformátora, Johannes Lasko, amikor ki kellett vándorolnia Londonba, és ott a kontinensről való menekülteket egy külön gyülekezetbe igyekezett egyesíteni. Lasko liturgiája 1550-ben jelent meg. Sajátossága, hogy a rendtartás szerint az úrvacsorái vasárnapokon az igehirdetéses istentisztelethez csadakozott az úrvacsora ünneplése, mégpedig oly módon, hogy a gyülekezet egymás után telepedett le az úrasztalához egy elöl erre a célra felállított asztal mellé. Az ő befolyása alá került gyülekezetekben máig ezt a szokást gyakorolják. A kálvini liturgia másik módosulása a pfalzi liturgia27. Ebben a liturgiában a tulajdonképpeni úrvacsorái liturgiát egy ún. gyónó istentisztelet előzte meg, amely bűnvalló imádságból, a Heidelbergi Kátéból feltett három kérdésből és absolutio- ból, a Miatyánkból és áldásból állott, és szombat este tartották. A tulajdonképpeni úrvacsorái liturgia a szereztetési ige elmondásával kezdődött, amit terjedelmes ad- montio /intő beszéd/, a Miatyánk és a Credo követett. Maga az úrvacsorázás un. mozgó úrvacsora volt /nem úgy, mint Laskonál/. A communio alatt ének és írásolvasás van, mint Kálvinnál. A szertartást a 103. zsoltár vagy egy rövid fohász fejez be. IV. Házasságkötés Kálvin a házasságot nem tartotta sákramentumnak, de ez korántsem jelenti azt, hogy a házasságnak akár erkölcsi értékét, akár pedig vallási jelentőségét kisebbítené. Kálvin fontos feladatának tekintette a házasságkötések megáldását, amit az is mutat, hogy a genfi egyházban külön törvény szabályozta az ő lelkészsége idején a házasságkötések ügyét. A jegyváltásban teljesen egyszerű véghezvitelt ajánl, nincs szükség egyházi szertartásra, de a házasságkötésre vonatkozó ígéret, mint adott szó, éppen olyan érvényű, mint egy valódi szerződés. A jegyesség ideje legfeljebb hat hétig tarthat. A házasságkötést a megáldását megelőző három vasárnapon kihirdették, hogy ha valaki valamilyen akadályról tudna, azt idejében jelentse. A házasságkötés megáldásának szertartása mindig a templomban történik, mégpedig azon a napon, amikor a jegyesek kívánják. Akár vasárnap, akár hétköznap megy végbe, mindig a prédikáció kezdete előtt. Úrvacsoraosztás napján tilos a házasságkötés. A külsőségek vonatkozásában is eligazítást ad: a házasulandók egyszerűen jöjjenek a templomba, mellőzve minden zenekíséretet. A násznép, de külö26 L. Feudt: i. m. 232. p. 27 Ez a liturgia hatott a magyarországi úrvacsorái gyakorlatra. A Tolna megyei német református gyülekezetekben teljesen a pfalzi liturgiát követték. Ennek nyomait megtalálhatjuk a vizitációs jegyzőkönyvekben, pl. a nagyszékelyi német gyülekezetben. 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 111
