Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint

ISTENTISZTELET KÁLVIN LITURGIÁJA SZERINT

összehasonlítottuk a miénkkel és úgy találtuk, hogy közöttünk semmi különbség nincs, hacsak az nem, hogy az egyik rövidebb.”9

A reformáció különböző ágaiban tehát, már Kálvin fellépése előtt megtörténtek azok a lépések, amelyek meghatározták a fejlődés irányát.

Kálvin liturgiájára hatott Luther reformátori munkássága. Kálvin nem volt kapcsolatban Zwinglivel, mégis megállapítható, hogy Kálvinnak és Zwinglinek liturgiái elvei sok tekintetben találkoztak egymással. Kálvin szellemi fejlődésére a legnagyobb hatást az a három év tette, amikor Strassburgban tartózkodott. Különösen Bucer Márton hatását kell kiemelnünk. Amikor Kálvin újonnan alakuló egyházának liturgiáját készítette, akkor elsősorban a strassburgi német protestánsok istentiszteleti rendtartását vette figyelembe. Ez a rendtartás javarészt Bucer alkotása volt és Kálvin nemcsak a sorrendet, hanem egyes részeket szó szerint átvett az általa szerkesztett francia liturgiába.

Bucer felfogása szerint minden liturgikus cselekmény fő célja a hívek építése. Ugyanezt az elvet vallja és hangsúlyozza Kálvin is liturgiájának előszavában. Bucer hatása a nagy alapelvek mellett egyéb részletkérdésekben is megnyilvánult. A reformátorok közül ő fejtette ki először a négy egyházi rendről szóló elméletet. Éppen 1538-ban, tehát Kálvinnak a Strassburgba érkezése évében jelent meg értekezése a lelkigondozásról, amely a négy egyházi rend - pásztor, tanító, presbiter, diakónus - szolgálatát is tárgyalja. Bucer volt az, aki a hesseni egyházak figyelmébe ajánlotta a katechumenusok ünnepélyes konfirmációját. Genfben volt valami ehhez hasonló ünnepélyes szertartás.

Kálvin Strassburgból átvett hatásai közül kiemelkedő a confessionak és absolu- tionak a kálvini liturgiába való beillesztése. Amikor ezt a két elemet beillesztette, akkor az ó-strassburgi liturgia hatása alatt cselekedett. A confessio és absolutio ugyanis a régi strassburgi egyház liturgiájában is helyet kapott Bucer megfogalmazásában. A strassburgi német egyház vasárnap délelőtti liturgiája a következő volt:

1. Invocatio és nyilvános bűnvallás.

2. Vigasztaló szavak a Szentírásból és absolutio.

3. Ének. /Zsoltár vagy más vallásos ének, esedeg a Tízparancsolat első része./

4. Rövid imádság.

5. Ének. /Mint előbb, vagy a Tízparancsolat második része./

6. Szentírásolvasás és prédikáció.

7. Nagy imádság.

8. Miatyánk.

9. Ének. /Olykor az Apostoli Hitvallás, különben zsoltár vág}' más vallásos ének./

10. Aroni áldás.

Kálvin mint strassburgi lelkész megkedvelte a német egyházban gyakorolt liturgiát, saját egyházszervező munkájában alapul vette és felhasználta. A Kálvin által használt strassburgi liturgia megjelent nyomtatásban is 1539-ben vagy 1540-ben, de ebből egyetlen példány sem maradt fenn. Ennek a liturgiának a meglétét bizonyítja az

9 Nagy Sándor Béla: i. m. 10. p.

2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 103