Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint
Keresztes Hajnalka a tény, hogy Kálvin utóda 1542-ben újra kiadta.10 Ez a legrégibb ismert francia nyelvű strassburgi egyházi könyv. Ebben a liturgiában vannak olyan részek, amelyek Kálvintól származnak, pl. a keresztelési szertartás és a vasárnap délelőtti isten- tisztelet több alkotórésze. A vasárnapi imádságok java részét a strassburgi német egyház liturgiájából kölcsönözte, s ezt maga meg is mondja. A házasságkötés formuláját Faréitól vette át, aki egy régebbi strassburgi német liturgiát tekintett alapnak. Amikor Kálvin visszatért Genfbe, reformátori egyénisége érettebb és kiforrottabb volt. Kálvin genfi munkálkodása idején Genfben még nem voltak olyan rendezett egyházi viszonyok, mint Strassburgban. A liturgia területén azonban már itt is kialakult, többé-kevésbé befejezett tényeket talált. Genfben Faréi Vilmos nevéhez fűződik az első protestáns liturgia bevezetése. Kálvinnak a berni tanácshoz intézett leveléből11 megtudható, hogy nemcsak ismerte ezt a liturgiát, hanem gyakorolta is. Nyilvánvaló, hogy Faréi felfogása hatott Kálvinra. Amit a saját felfogásával össze tudott egyeztetni, azt gyakorolta. Amikor Kálvin visszatért Genfbe, rövidesen kiadta nyomtatásban liturgiáját /1542/, amely az általa Strassburgban használt istentiszteleti rendtartásnak revideált és lényegesen módosított átdolgozása. Ezek a módosítások voltaképpen a régi genfi, illetve a Farel-féle liturgiához való közeledést jelentették. Pl. elhagyta az absolutiot és a tízparancsolat éneklését. Kálvin minden kívülről származó hatást csak úgy fogadott el, hogy azt előbb saját elveinek mérlegére helyezte. Prédikációs istentisztelet A kálvini liturgia legfontosabb részleteiben Strassburgban alakult ki. Amikor Kálvin odament nem talált semmit, ami a Szentírással ellenkezett volna, sem az istentiszteletben, sem a templom berendezésében. Bucer liturgiájából vette át a vasárnapi istentisztelet rendjét. „Ami a vasárnapi áhítatosságot illeti, annak formáját a strass- burgiaktól vettem, a többit a Szentírásból” - mondta halálos ágyán az istentiszteletre vonatkozóan Kálvin. 12 Kálvin Strassburgban hetenként négyszer tartott istentiszteletet, vasárnaponként kétszer. A vasárnapokra adott liturgiája a „nagyszerű egyszerűség remeke”.13 Az evangéliumról szóló beszéd képezi a középpontját. Minden, ami az igehirdetést megelőzi, erre készít elő, átmenet az életből az evangélium világába, és minden, ami ezután következik ismét átmenet a kegyelem hirdetéséről a szent életre. Minden vasárnap tartott prédikációs istentiszteletet. Munkanapokon az imádság formája a prédikáció előtt és után a szolgálattévő szabad választása alapján történt, azonban követelmény volt, hogy ez az imádság az alkalom idejéhez és a prédikáció tartalmához illeszkedjék, annak megfelelő legyen. Talán a legismertebb Kálvin liturgia Pruzsinszky Pál közlése szerint, aki három fő egységre osztja, a következő: 10 Ez a nevezetes pseudo római kiadás, Nagy Sándor Béla 11 „Mielőtt Genfbe jöttem volna, a keresztséget, az úrvacsorát, a házasságkötést és az ünnepek megtartását ugyanolyan módon gyakorolták, mint manapság, anélkül, hogy én ezekben bármiféle változtatást eszközöltem volna...” Nagy Sándor Béla: i. m. 12. p. 12 Pruzsinszky Pál: Kálvin János I. 299. p. 13 Tóth M. : Egyházszertartástan 11. p. 104 Sárospataki Füzetek 2010/3
