Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Keresztes Hajnalka: Istentisztelet Kálvin liturgiája szerint

Keresztes Hajnalka

bizonyos megállapodott érettségi fokára jutott, és tanbeli egysége a kultusz terén is átment a gyakorlatba.

Kálvin Genfben is az istentiszteleti rendnek egy már kialakult formáját találta, amikor ott munkálkodni kezdett. A francia Svájc területe különösképpen fogékony volt a reformáció tanainak befogadására. Ennek magyarázata lehet, hogy a Francia- ország területéről elűzött protestánsok itt nyertek menedéket. A genfi reformáció vezetőjének Faréi Vilmost tekinthetjük Kálvin megérkezése előtt. Faréi is Francia- országból származott. Az ő nevéhez fűződik az első genfi protestáns liturgia bevezetése, amelyet 1533-ban adtak ki. Faréi liturgiája öt fő részből áll:

1. A keresztség kiszolgáltatása.

2. A házasság megáldása.

3. Az úrvacsoraosztás.

4. A közönséges istentisztelet rendje.

5. A betegek meglátogatása.

A közönséges prédikációs istentisztelet rendje Faréi liturgiájában a következő módon épült fel:

1. Imádság, amely a Miatyánkkal végződik.

2. Igehirdetés.

3. Tízparancsolat.

4. Bűnvallomás.

5. Miatyánk. /Másodszor/

6. Apostoli Hitvallás.

7. Imádság.

8. Áldás.

Faréi művének előszavában ezt olvashatjuk: „Keresztyének! Isten tisztelése céljából ne tekintsétek a szokásokat, hanem csakis azt, amit Jézus rendelt és parancsolt!”8 Érdekessége még Faréi liturgiájának az, hogy az egyházi éneket nem találjuk az istentisztelet elemei, alkotórészei között. Ennek oka az, hogy az első francia nyelvű protestáns énekek még csak éppen akkor keletkeztek, amikor Faréi liturgiája megjelent, így még nem valósíthatta meg az egyházi ének liturgikus használatának bevezetését.

Genfben radikális reform érvényesült az istentiszteletek rendjében, mert Faréi nem ismert megalkuvást. A szomszédos berni kanton területén azonban a reformok enyhébbek maradtak. Pl. az úrvacsoránál kovásztalan kenyeret használtak, és olyan ünnepeket is megültek, amelyeket Genfben nem. A berni egyház szellemi vezére ebben az időben Megander Gáspár volt, akinek megvolt a kapcsolata a genfi egyházzal. 1530-ban ő tartotta az első protestáns prédikációt Genfben. A nevével fémjelzett berni liturgia közel állt Kálvin felfogásához. Erre bizonyítékul szolgál Kálvinnak egy 1537-ben Meganderhez írott levele: „A te szertartási könyvecskédet

8 Nagy Sándor Béla: i. m. 9. p.

102 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/3