Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A Jelenések 2-3. egyházképe

Kádár Ferenc

a névleges keresztyénséget (3,1) és az önelégült restséget (3,14kk.). De azt is látnunk kell, hogy minél nagyobb a bűn, minél több a megítélnivaló, annál közelebb van a kegyelem is, mint azt a zörgető Jézus igéjében látjuk (3,20).

A krisztusi üzenetekből megtudjuk, hogy az egyház életében a szenvedések, megpróbáltatások és a kemény ítéletek sohasem céltalanul, és még csak nem is emberi célok miatt adatnak. A hűség próbái ezek (2,10). Krisztus terve valósulhat meg ezek által, aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amelyjó cselekedetre törekszik (Tit 2,14).

4./ Az eg)ház reménysége. A prófétai igehirdetés része a kegyelemhirdetés. A Jelenések 2-3-ban ez az üzenetek végén elhangzó ígéretek formájában van jelen. Ahogyan a krisztusi bemutatkozásokban, úgy az ígéretekben is felragyog a feltámadott Krisztus dicsősége és hatalma. Úgy jelenik meg, és úgy ad ígéretet azoknak, akik meghallják a Lélek szavát25, mint győztes Király.

Az ígéretek képi világa rendkívül sokszínű, de bármilyen kontextusból kerülnek elő a képek, mindegyikük eszkatologikus értelmezésű. Vannak ószövetségi ihletésű képek, mint pl. az Isten paradicsoma és az élet fája (2,7), az elrejtett manna (2,17)26 vagy oszlop Isten templomában (3,12), de találunk apokaliptikus (élet koronája — 2,10) és mágikus (fehér kövecske — 2,17) kontextusból származó képeket is.

Mindegyik ígéret arról szól, hogy a győztes ad a győzteseknek mennyei jutalmat, kibeszélheteden ajándékot és kiváltságot. Krisztus a saját győzelmében és dicsőségében részesíti az övéit, akik hűségesek voltak. O, aki az Atyától hatalmat kapott, bevonja ebbe a hatalomba a győzteseket (2,26-28), és ahogyan ő ül az Atya trónusán, úgy megosztja a saját trónusát a győztesekkel (3,21). Jézus Krisztusnak ez a hatalma és „trónra emelése Isten mellé az egyenrangúságukat kifejező megragadó kép... János írásának idejében a keresztények alkották Isten országát: elismerték Isten uralmát; az eljövendő új korszakban osztoznak majd Istennek az új teremtés fölötti uralmában”27. így tehát az üzenetek egy ívet húznak elénk az egyházkép megrajzolásakor. A Krisztus uralma alatt élő egyház Krisztus ígérete szerint az uralom részese lesz. Az egyház kegyelmes felemeltetésének kijelentése ez. Persze, az egyház nem kollektív általánosságban, hanem tagjaiban, hűséges, a próbákat kiálló és állhatatos tagjaiban részesül ebben a felemeltetésben.

Ugyanezt fogalmazza meg a lPt 5,1-ben az apostol, hogy ő nemcsak Krisztus szenvedésének tanúja, hanem eljövendő dicsőségének is részese (KOlVCOVOg). „A Krisztussal való szenvedés- és halálközösségből feltámadás- és üdvközösség lesz, földi életközösségünk örök élet-közösséggé válik.”28.

A Jelenések könyvének 2-3. része Krisztus és az egyház közösségének himnusza. Ennek első fő hangsúlya az alá- és fölérendeltségről, a nem egyenrangúságról szól. Ez is közösség, amely védelmez, int és megjobbít. S a végső fő hangsúlya en25 Mind a hét üzenet tartalmazza a felszólítást: Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Létek a gyülekezeteknek! — e nyomatékos és ünnepélyes „szózatban” az a prófétai igény fogalmazódik meg, hogy „a gyülekezet teljes fogékonysággal hallgasson erre a szóra” — írja Varga Zs,.: i.m. 45.

26 Vö. Ex 16,4

27 Collins: i.m. 641 k.

28 Hegedűs L.: i.m. 104.

58 Sárospataki Füzetek 2010/3