Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Peres Imre: A pünkösdi entuziazmus pozitív és negatív vetületei
Peres Imre lág, a végzet lelkei, csábítás lelkei, beliálok, pusztítás angyalai stb., amelyeket egy kollektív kifejezéssel is szoktak jelölni: a „gonoszság leikeinek egyesületei“, ezeknek az élén a nagy Félrevezető, Összedobáló (SldßoXos) és Rontó áll: a Sátán,48 más néven Belzebub, amelynek az emberi képzelet megszemélyesített (gonosz isteniemberi) formát tulajdonít. Pál apostol teológiájában külön helyet kap még az ún. „e világ elemei“ kifejezés, amely a gnoszticizmusi irányzat terminológiájából származik, de amely ellen ő élesen harcol.49 Mivelhogy ezeknek az Isten-ellenes erőknek és hatásoknak különösen sok közük van a testhez,50 így mindenfajta testi betegség, lelki megkötözöttség, megszállottság, sőt sokszor még a halál okai is a bűn és ezek az erők működésére voltak visszavezetve,51 minek következtében minden beteg kultikusan tisztátalannak számított. Bizonyára ez az állítás nem alaptalan — bár sokszor túlzott is -, mert az evangéliumok számtalan példát mutatnak fel ennek megerősítésére, hogy olykorolykor a betegek először bűnbocsánatot nyernek, és csak azután gyógyulnak meg.52 És noha Jézus Krisztus úgy lép fel, mint igazi karizmatikus,53 mint a démonok legyőzője (Mk 1,32 k; Jn 12,46;3,3), a Sátán birodalmának lerombolója és Isten királyi uralmának létrehozója (Mt 12,28 k), mégis a megszállottakat és a démoni világgal kapcsolatban lévő embereket nem kell megérintenie54 még a meggyógyításuk céljából sem, ahogy Pál is figyelmezteti Timóteust, hogy mások bűnében és tisztátalan- ságában ne legyen részes (ne foglalkozzon vele, ne boncolgassa!), és a kézrátételt (gyógyítás — démonűzés végett?) ne siesse el senkinél (lTim 5,22)! Egyébként komoly következmények járnak vele, mint ahogy pl. Corrie ten Boom egyik könyvében55 említi: rázás, földre-dobás hatása a gyógyítóra stb.56 Jézusnál megfigyelhetjük, hogy ő a megszállottakat vagy ún. ördöngősöket óvatosan kezelte,57 lehetőleg nem érintette meg, hanem csak messziről szólt rájuk, vagy beszélt a bennük levő lelkekkel, őrizkedvén így az ő hatásuktól. Tudvalevő, hogy az érintés különös természeti és szellemi erőknek és képességeknek a közlésével van összekötve, és az érintésnél úgy a tárgy és a személy, mint a két személy között ezek folyamatba lépnek. így tehát érthető Pál és Jézus óvatossága, akik szerint — mondjuk úgy: - ez a felhalmozódott villamosságszerű erőanyag már a puszta érintésre úgy az érintettet, mint az erő birtokosát megilleti.58 (Jézus észrevette mindig, hogy „kiment belőle az erő“, és észrevették pl. a betegek is, mert meggyógyultak — 48 Schlier, H., Der brief an die Epheser, Düsseldorf 31962, 290 kk; Fries, H., Handbuch theologischer Grundbegriffe IV., München 1970, 22 kk. 49 Vö. Conzelmann, H. - Lindemann, A., Arbeitsbuch %um Neuen Testament, Tübingen 19762, 229 k; Pokorny, P., DerEpheserbrief und die Gnosis, Berlin 1965, 120kk. 50 „Vigyázzatok...“ 18. 51 Conzelmann, H. - Lindemann, A., Arbeitsbuch zum Neuen Testament, 46 kk. 52 Vö. Lk 5,17-26; Mk 1,21-28; 5,1-20; Mt 9,32-34 stb. 53 Hengel, M., Nachfolge und Charisma, Verlag Alfred Töpelmann, Berlin 1968, 70-74. 54 Vö. pl. Böcher, O., Christus Exorcista, BWANT V/16, Stuttgart 1962. 55 Corrie ten Boom, Jefus nevének ereje, 32. 56 Vö. még Bernd Kollmann könyvét: Neutestamentliche Wundergeschichten, Kohlhammer, Stuttgart- Berlin-Köln 2002, 68-78. 57 Grundmann, W., Das Evangelium nach Markus, HNT 2, Berlin 1984, 159-164. 58 Raffay, S., A% érintés az Újszövetségben, in: Theologiai Szaklap 1904, 263 k. 44 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/3