Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Károly: Személyiség - érték - életmodell. A fegyelmezés témakörének megközelítése Makkai Sándor pedagógiai és valláspedagógiai munkásságában
Személyiség - Érték - Életmódéul címmel. Schneller és Böhm mellett Linde-re10 is hivatkozik, amikor a nagy személyiségek példájával a más, a különb, a tisztább élet átélhetőségére hívja fel a figyelmet, amelyek biztatják a mindenkori embert az utánmásolást?L, a bennünk való megismétlődés útjára.11 Makkai Schnellerhez12 és Niebergallhoz13 hasonlóan különbséget tesz egyéniség és személyiség között. Az egyéniséget természeti fogalomnak tartja, ami nem az ideális állapot, de neveléssel lehet belőle nemes valóság. Az egyéniség a személyiség ontológiai alapja, amely átnemesülhet, etizálódhat.14 így lesz a személyiség „a természeti Énnek a nemes (szellemi) Én pódóképével kiegészített ideálja”.15 A nemesség azonban itt már nem ontológiai fogalom, hanem axiológiai, mivel ez a legmagasabb emberi értékjelző.16 A lélektani személyiség-definíció helyett Makkai axiológiai meghatározást ad: „A személyiség, mint ideális alkatú, axiológiai fogalom, a nemes, tehát intelligens, értelmében igaz, akaratában jó és szemlélésében a szépet realizáló embert, a szellemi Ént jelenti.”17 Makkai az egyéniség-személyiség közötti disztinkciót megtéve, a személyiség metafizikai gyökerei után is nyomoz. Schleiermachert és Schnellert követve mondja ki, hogy az idealisztikus nevelés gondolatával a názáreti Jézus evangéliuma ajándékozta meg az emberiséget, sőt a jézusi emberideált lehet igazán szabad személyiségnek nevezni, aki csakis Istentől függ.18 „Az ily értelemben vett személyiség az abszolút nevelői cél. Ez öleli fel az élet összes érdekeit és küszöböli ki a hedoniz- mus, utilizmus és individualizmus egyoldalú túlzásait. A személyiség, mint cél, visz- szahat és meghatározza az egész nevelést. Személyiséggé kell lennie a nevelőnek, a növendéknek, s személyivé válnia a nevelés módjának is. Ekkor aztán a nevelés úgy lép elénk, mint arra hivatott személyiségek szerétéiből fakadó teremtő tevékenysé10 Linde: Persönlichkeitspädagogik: „Der springende Punkt des Unterrichts.” Leipzig. 1905. (2. kiadás) 62-71. 11 Ez a gondolat megegyezik reformátori hitvallásainknak a nagy egyházi személyiségekkel és a szentekkel kapcsolatos álláspontjával, akiket semmiképpen sem tekintünk elérhetetlen példáknak, pat- rónusoknak, hanem a II. Helvét Hitvallás V. fejezetének szavaival „utánozzuk is őket, mert mint hitüknek és jócselekedeteiknek utánzói, valamint örök üdvösségüknek osztályostársai buzgó óhajtozással és vágyakozással sóvárgunk az örök Istennél velük együtt lakozni, és velük együtt a Krisztusban örvendezni.” 12 Schneller István: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentumban. Theologiai Szaklap 1907. 115-116. 13 Ld. Friedrich Niebergall: Person und Persönlichkeit. Leipzig. 1911. 14 „az ember csakis azzá lehet, aminek csíráját hordja egyénisége, de ezen adott sajátosságát a lehetőségek és tehetségek egész világát a maga külön körében és természete szerint át kell nemesítenie. Ahány ember, annyiféle életmező áll előtte, kinek-kinek más utak és módok, alkata szerint. De minden életmező, minden út és mód nyerhet nemességet az emberi szellemtől. Annyiban lesz személyiség az egyéniségből, amennyiben tehetségeit az intelligentia hatja át, amennyiben az egyéniség átnemesül.” - Makkai Sándor: bevezetés a személyiség paedagogikájába. Kolozsvár 1912. 57. 15 Makkai Sándor: Bevezetés a személyiség paedagogikájába. Kolozsvár. 1912. 59. 16 Makkai Sándor: Bevezetés a személyiség paedagogikájába. Kolozsvár. 1912. 59. 17 Makkai Sándor: Bevezetés a személyiség paedagogikájába. Kolozsvár. 1912. 66. 18 V.ö. Schleiermacher: Beden über die Beligion és Schneller István: Az egyéniség és személyiség az Újtestamentumban. Theologiai Szaklap 1907. 16. Sárospataki füzetek 47
