Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Károly: Személyiség - érték - életmodell. A fegyelmezés témakörének megközelítése Makkai Sándor pedagógiai és valláspedagógiai munkásságában
Fekete Károly ge személyiségek létrehozására, illetve a növendék szempontjából személyiséggé lenni hivatott egyéniségek utánalkotó tevékenysége az eszmény megvalósítására.”19 A személyiség alakulása Makkai felfogásában sohasem lehet befejezett, hanem az egy „örökké tökéletesedő valóság”, amely örökös feladatot ad a „nemes intelligencia” számára a jó, a szép és az igaz terén. Makkai Sándor a már fent vázolt pedagógiai és filozófiai látással mint gyakorló hitoktató kezdte pályáját, aki nem alkotott részletesen kidolgozott, összefoglaló jelentőségű kateketikát. Mégis ismerjük felfogásának és gyakorlatának körvonalait abból a folytatásos cikksorozatból, amely Út-ban jelent meg, Hogyan tanítsunk vallást? címmel.20 Szele Miklós „minden tekintetben úttörő és korszakalkotó” jelentőségűnek tartja,21 Imre Lajos pedig egy egész katechetika-vázlatot lát a sorozatban.22 Ugyancsak Makkai fiatalkori pedagógiai munkásságához tartozik és a fentebb már ismertetett elvekre épül az a kéziratban maradt Vállat és terveit a didaktikához (Kolozsvár 1919-1920.) című műve, amelyet Sárospatakon a Makkai-hagyaték őriz.23 A tankönyvíró Makkai Az 1900-as évek első negyede az iskolai és konfirmációi katekézis reformja jegyében zajlott az Erdélyi Egyházkerületben. A megújítás munkájába Ravasz László vonta be Makkai Sándort és Imre Lajost, akik a Nagy Károly püspökségét jellemző iskolaprogram lelki oldalát hangsúlyozták. A konfirmációi oktatásba ettől kezdve került vissza a Heidelbergi Káté, amelynek 1920. évi gyors megjelentetésében Tavaszy Sándor mellett nagy szerepet játszott Makkai is. A hitvallásos teológiai fordulat is innen számítható, amely igyekezett arra, hogy a Heidelbergi Káté modern fordítása könnyítse a tanulást. Tavaszy Sándor új fordítása 1930-ban jelent meg. Ennek a megújulási folyamatnak Makkai szószólója is lett,24 és a század elejétől mutatkozó reformigény az 1925 és 1930 közötti években újabb és újabb gyümölcsöket is termett. Megjelentek Imre Lajos és Makkai Sándor szerkesztésében a népiskolai valláskönyvek és a középiskolai tankönyvek is, valamint Vasárnapi iskolai 19 Makkai Sándor: Bevezetés a személyiségpaedagogikájába. Kolozsvár 1912. 67. 20 Az Út 1915. 12-25; 59-70; 100-110.; 1916. 11-22; 46-48; 98-102; 119-123. A Hogyan tanítsunk vallást? felépítése: Alapvetés: 1. A vallástanítás célja. Eljárásunk alapelve. 2. A vallás taníthatósága. 3. A vallástanító. 4. A szülői ház jelentősége a vallástanításban. 5. A vallástanítás általános paedagógiai vonatkozásai. Vallástanítás az iskolában: 1. A népiskolai vallástanítás anyaga és tanterve. 2. Legendák és bibliai történetek tanítása. 3. Egyháztörténelem a népiskolában. 4. A Káté tanítása. Gyermektypusok és módszer. Tanítási minták (példatár): Sodoma és Gomora, Jónás története, A gyermek, Az élet értéke (a VI. parancsolat magyarázata Ravasz Lászlótól). Makkai Sándor valláspedagógiai elveinek bemutatásához és kritikai értékeléséhez ld.: ifj. Fekete Károly: Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága. Kiadta az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolozsvár 2000. 137-150. 21 Szele Miklós: A népiskolai keresztyén vallástanítás módszertana. Debrecen 1925. 22. 22 Imre Lajos: Katechetika. Budapest. 1942. 132. 23 Jelzete: TiREK Kt 4833. 24 Erdélyi Egyházkerületi Közgyűlési Jegyzőkönyv 1925. 18-19. 48 Sárospataki Füzetek
