Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 1. szám - KONFERENCIA - A. Molnár Ferenc: A Biblia és anyanyelvünk (Tekintettel Szenci Molnár Albert zsoltárfordításaira is). The Bible and our Mother Tongue With Respect to Albert Szenci Molnár's Psalm-translations, as well

A Biblia és anyanyelvűnk

Ábelt irigységből megölő Káinnak mondja Isten: „A te atyádfiának vére kiált énhozzám a földről”. Káinnak a nevéből lett kaján szavunk. Ennek első, 1621- ből való adata világosan mutatja az eredetet: Kaján, Kajon: Invidus ut Cain ’irigy, mint Káin’. Egy közösség legfiatalabb tagja azért lehet annak benjáminja, mert Jákob fiai között Benjámin volt a legfiatalabb. A nagyon idős embert pedig a Biblia szerint 969 évig élt Methusélah után nevezzük magyarosan matuzsálemnek. A héber gyehenna ’pokol’ szó a magyarba is ebben az értelemben került át. A népnyelvben azonban van ’gazember’ jelentése is (uén gyehenna). Szatmárnémetiben pedig azt a városrészt hívták így, ahol a bordélyház volt. Utóneveinknek egy igen jelentős része ugyancsak a Bibliából származik: Ádám, András, Áron, Bertalan, Dániel, Dávid, Fülöp, Gábor, Gedeon, István, Jakab, János, József, Lukács, Márk, Máté, Péter, Pál, Sámuel, Simon, Tamás; Anna, Erzsébet, Eszter, Éva, Judit, Lea, Mária, Márta, Magdolna, Rebeka, Sára, Zsuzsanna stb. Ezeknek a keresztneveknek (is) a legtöbbje családnévként szintén élhet, illetve helynevekként, azok részeként is (a templom védőszentje vagy a birtokos után nevezve): Andrásfalva, Bethlen (hely és személynév < Betlehem), Erzsébetfalva, Fülöpszállás, Hosszúpályi, Máriapócs, Nagymihály, Sajószentpéter, Somorja (< Szent Mária), Tamási, stb. S a külföldi földrajzi nevek közül is sokkal először a Biblia ismertetett meg bennünket: Asszíria, Athén, Babilon, Betlehem, Egyiptom, Etiópia, Eufrátesz Ciprus, Izrael, Jeruzsálem, Jordán, Júdea, Libanon (a hegység), Korinthosz, Kréta, Macedónia, Mezopotámia, Názáret, Nílus, Róma, Szíria, Thesszalonika, Tigris, stb. Mint ahogy az ottani valóság számos elemével is (áspiskígyó, cédrus, fáraó, mirha, skorpió, tömjén, zsinagóga stb.) Természetesen ezekkel már csak később, a Biblia alaposabb és részletesebb ismerete által.

Egy-egy bibliai szót vagy fordulatot a magyar nyelv néha többszörösen is a saját képére formál (ez is bibliai kifejezés). Sisera (Sziszera) kánaáni hadvezér volt, akit a zsidók végül megvertek. Siserahad szavunk azért jelenthet zajosan tóduló embertömeget, gyermeksereget is, mert a magyarban Sisera nevét zajongást kifejező hangutánzó jellegűnek érezték. Majd a szónak más alakváltozatait is létrehozták: siserehad, zsizserehad, zsizserahad, stb.

Szólásaink, állandósult szószerkezeteink közt szintén igen sok a bibliai eredetű, vonatkozású: bábeli zűrzavar; irgalmas samaritánus; kő kövön nem marad; mossa kezeit; őrzi, mint a szeme fényét; porból lettünk, és porrá leszünk; pusztába kiáltott szó; salamoni ítélet; Sodorna és Gomora; tejjel- mézzel folyó kánaán; tékozló fiú; tiltott gyümölcs; stb. Ugyanez a helyzet a szállóigékkel, közmondásokkal: Az aki keres, talál; Aki másnak vermet ás, maga esik bele; Ki mint vet, úgy arat; Senki sem próféta a maga hazájában és még sok más a Bibliára megy vissza. Békés István a Napjaink szállóigéiben közel háromszáz, a Bibliából származó szállóigét, kifejezést számolt össze (lásd még pl. Legyen világosság!, Akinek van füle, hallja!, Alfa és ómega stb.). Megjegyzem, hogy jó néhány, a Bibliával összefüggő szó, kifejezés biztosan idegen nyelvből került a magyarba. Az ádámkosztüm és a bűnbak például németből való fordítás.

Noha a Biblia magyarításai közül a Károlyi-féle átültetésnek volt messze a legnagyobb jelentősége, nyelvünk bibliai elemei nem mind ebből, s nem mind