Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - I. John Hesselink: Kálvin a jelen és az eljövendő élethez való helyes viszonyulásról

I. John Hesselink

McKee.7 Ehhez járul még az is, hogy a Kálvin kommentárjaiban szereplő meditatio szót mindenhol egyértelműen „meditáció”-nak fordítanak.

A nyugat-európai tudósok azonban - legalábbis Németországban és Hollandiában - idegenkedve fogadják azt, ami nekünk egyértelmű fordításnak tűnik angol nyelvterületen. Otto Weber például az Institutio standard német fordításában így fordítja a címet: „Vom Trachten nach dem zukünftigen Leben”8 - „A jövő életre való törekvésről”. A neves holland Kálvin kutató, Willem Balke egyik tanulmányában („Calvijn’s opvatting van de meditatie”«) felteszi a kérdést: „Mit ért Kálvin a meditáció szón?” Arra a következtetésre jut, hogy a szót általában „ouerdenking”-nek fordítják, de hozzáteszi, hogy ez nagy félreértés, mivel „kegyes meditációt (overpeinzing) sugall, holott Kálvinra, a reneszánsz korának emberére, olyan klasszikus írók lehettek hatással, mint például Vergilius, aki a „meditatio”-1 „oefening”-nek fordította volna, azaz gyakorlatnak, gyakorlásnak. Ennek megfelelően Balke azt javasolja, hogy a 9. fejezet fordítása a következő legyen: ,A jövő élet gyakorlása”, hiszen Kálvin itt nem valamiféle befelé forduló önelemzésről ír, hanem „a hit mai gyakorlásáról az élet és a világ dolgainak közepette.”10

Érthető Balke aggodalma. Nem akarja, hogy Kálvint másvilági aszkétának vagy önző szenteskedőnek tartsák. Ha azonban az angolban a lelki élet „gyakorlatáról” vagy „gyakorlásáról” beszélünk - vagy a németben a lelki életre „törekvésről” -, az nekem vagy a legtöbb angol anyanyelvű tudósnak egy kicsit értelmetlennek tűnik.11 Beszéljen a szöveg a maga érdekében, és akkor szerintem pontos képet kapunk arról, mit is ért Kálvin „meditatio”-n.

B. Középkori fogalom?

Kétségkívül vannak szakaszok ebben a fejezetben, amelyeknek nagyon borúlátó középkori csengésük van. Nézzük például, hogyan kezdődik a 9. fejezet: „Bárminémű nyomorúság gyötörjön is bennünket, mint végcélra mindig arra kell tekintenünk, hogy a jelen élet megvetéséhez (contemptum) hozzászokjunk, és így a jövő életről való elmélkedésre buzduljunk.” Később, ugyanebben a részben ismét utal a „jelen élet iránt érzett megvetésére”, és a „jelen élet hiábavalóságáról” és annak „nyomorúságairól” beszél. (Inst. III.9.1.)

Később még negatívabbnak tűnik:

7 Institutes of the Christian Religion, 1541 French Edition (Grand Rapids: Eerdmans,

2009), 702. Ebben a kiadásban azonban csak egyetlen hosszú fejezet található „A keresztyén életről” címmel, mely az Institutio záró része, és nem osztódik alfejezetekre, mint például az Aranykönyvecskében vagy az 1555 és 1560 közötti kiadásokban.

8 A németben tökéletesen jó szó található a „meditáció” szóra, mégpedig a „Nachsinnen”!

9 A tanulmányt ld. in: Willem Balke, Jan C. Kiok, Willem van’t Spijker (szerk.), Johannes Calvijn. Zijn leven, zijn Werk, (Kämpen: Kok, 2008).

10 Johannes Calvijn, 332.

11 Egyetlen egy olyan helyet találtam, ahol az angol „exercise”-nak (,,gyakorlat”-nak) fordítja a „meditatio" szót. A Lukács 16,8-ról írt kommentárjában azt írja Kálvin: „The heathen are more industrious in taking care of this fleeting world” than “God’s children are in caring for the heavenly and eternal life, or making it their study and exercise (studium et meditationem),” - T. H. L. Parker fordítása.

28 \iiro.v|iiilaki ftalek