Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Marjovszky Tibor: Kálvin és az Ószövetség
Marjovszky Tibor tokát: „... más talán egyéb olvasatot jobbnak tart, mert más kéziratokban], különbséget tesz az igeidők között: „A mahér ige qal ragozásban megmérgezni és adni, azonban hifii ragozásban járni és sietni [...]. ”4° A kommentárból már első pillantásra is világos, hogy ismerte és figyelembe vette ezeket. Az írásmagyarázókat különböző néven említi: „A miktám szó [jelentéséről], a héber írás magyarázók [hebraei interpres] nem egységesen vélekednek. Némelyek a /cetem-bői vezetik le, s ekkor 'finom aranyat' jelentene. Mások úgy gondolják, hogy ez egy akkoriban ismert költemény kezdete.”'*1 „Nem értek egyet, néhány zsidó írásmagyarázóval [hebraei], hogy ezzel a szóval a tekintélyeseket jelölik.”42 „Ha elfogadjuk azoknak a héber tudósoknak [hebraei doctores] megérzését, akik szerint ez a mondatrész a jelen időt múlt idejűre fordítja, a mondat simán folyik.”43 „Innen látható, hogy némely óvatlan rabbi [Rabbini] feltételezi, hogy ennek a zsoltárnak Ádám a szerzője.”44 „Mert, ahogy a zsidók [Iudaei], elcsavarják ezt a helyet, hogy a szó Istenre vonatkozik, [túlzott] aprólékosság.”45 „A héber nyelvtudósok [hebraei grammatici] úgy vélik, hogy a szó összevonás, s ezt jelentené: A halál árnyéka.”* 42 43 44 45 46 47 * 49 50 Bár többször hivatkozik rájuk, de név szerint csak egyet említ: KIMCHIT. Pozitívan értékeli, ezt írja: „Úgy veszem, hogy a dábár szó a sor végén dolgot jelent, ahogyan David Kimchi-nél is [áll], aki a rabbik közt a legmegbízhatóbb.’^ Ő is írt kommentárt a Zsoltárok könyvéhez, amely hetvenöt év alatt különböző helyeken háromszor jelent meg.48 Bucer saját magyarázatában KIMCHI-t elsődleges forrásként használja fel. KÁLVIN KIMCHI munkáját másodkézből is ismerhette, hiszen ekkor már megjelent az ún. Biblia Rabbini- ca/Biblia Bombergiana. Ez a héber szöveg mellett tartalmazta a különböző rabbinikus kommentárokat is, a Zsoltárok könyvéhez KIMCHI-ét.4« KÁLVIN- nak volt egy példánya, amelyhez OLIVETANUS hagyatékából jutott.80 Szóba jöhet még MUNSTER kétkötetes, Bázelben kiadott Bibliája is, annál inkább, hiszen KÁLVIN bázeli tartózkodásakor [1535-1536] tőle tanult héberül. Lehetséges forrás még a Biblia cum Annotationibus Vatabli [1545] is. Azonban nem csak idézi véleményüket, hanem polemizál is velük. Ez különösen jól látható a 2., 23. és a 110. zsoltár magyarázatában. Ezek a zsoltárok régóta vita tárgyai zsidó és keresztyén írásmagyarázók között, s ez KÁLVIN idejében sem volt másképpen. Feltételezve, hogy ő is ismerte KIMCHI zsoltármagyarázatát, azt is tudta, hogy milyen kritikát gyakorol(t) a keresztyén magyarázatokkal szemben. Ez a kritika, leginkább arra vonatkozott, ahol a zsoltár szöveget Jézus személyével hozták kapcsolatba. Kimchi a 2. zsoltár megfelelő 4° Zsolt 16,4 4' Zsolt 16,1 [CO 31,149]. 42 Zsolt 4,3 [CO 31,59] 43 Zsolt 126,2 [CO 32,317]. 44 Zsolt 92,10-12 [CO 32,15]. 45 Zsolt 45,7 [CO 31,453]. 46 Zsolt 23,4 [CO 31,240]. 47 Zsolt 112,5 [CO 32,174]. 4® Bologna (1477), Nápoly (1487), Isny (1541-1542). 49 Velence 1516-1517, D. Bomberg nyomdájában. 50 KÁLVIN egyik leveléből tudjuk, hogy nem vásárlással jutott hozzá, hanem a hagyatékból megkapta. [CO 10b, 371-372].
