Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella’ 2050 településen összesen. Településenként átlagban 513 református él, de a 3158 magyar településből 2581 (82%) az átlag alatt van. 650 településen 10 fő alatt van a reformátusok száma, és majdnem másfélezer, 1484 településen 11- 200 református lakos van. A legalább ll, de legfeljebb 100 református lakosú 1162 település közül 1042 van többszörös kisebbségben, mert nem csak kevesen vannak, hanem a település összlakosságának az egyötödét sem érik el. „Ezek alapján megállapítható, hogy a szórvány-helyzet sokkal jellemzőbb egyházunkra, mintsem azt gondolnánk...”* 127 Úgy tűnik, hogy Vályi Nagy Ervin megfogalmazásai nemcsak a ’80-as évek elején voltak időszerűek: Az emberek túlnyomó részének gondolkodását, értékeit és cselekedeteit nem a keresztyénség határozza meg. A név szerinti, a felekezeti hovatartozás szerinti keresztyénekét sem. Diaszpóra, kisebbség, peremszituáció; ez a világ- keresztyénség tényleges, köznapi helyzete.128 Elengedhetetlen ennek a helyzetnek a történeti-szociológiai értelmezése. A feltárt eredmények tükrében azonban szükséges a teológiai reflexió is. A keresztyénség kiszorulása, kisebbségbe kerülése, peremhelyzete pusztán a szekularizáció eredménye, vagy „a Krisztusban létünk, a hozzátartozásunk normális következménye?”12? Feladatunk, hogy a kisebbségi létben felfedezzünk valami Krisztus-szerűt: A világ peremvidékei: a hit normális helye. Hogyan igényelhetünk magunknak központi helyet, hatalmi pozíciót a táboron belül, ha egyszer kimentünk a táboron kívülre szorított Krisztushoz? A kérdés csak az, hogy a peremen, a kiszolgáltatottságban megmaradunk-e Krisztusban? Az igazságot, Krisztust őrizzük-e, azt, ami ránk van bízva, vagy csak a múltunkat, amikor még »nagyok, valakik« voltunk? [...]- A mai kisebbségi szituációban Krisztushoz hű egyház történelmileg fontos tényező.'3° Kérdés, hogy református közösségünkben megvan-e a készség arra, hogy az önelemző kérdések mellett mások felé is nyissunk?^1 Krisztuskövetőként elsődleges dolgunk, hogy tanítványokká tegyünk minden népet, amely közt nem különböztethetünk meg szolgát és szabadot, és akik elérése érdekében görögnek göröggé, zsidónak zsidóvá kell válnunk. Még akkor is, ha a görögök bölcsességet keresnek, a zsidók pedig jelt kívánnak, a megfeszített és feltámadott Krisztusról kell egyéni és egyházi életünkkel, szavainkkal, állásfoglalása12?Kósa István: ,A szórványokról”, Sárospataki Református Lapok LXII.évf. 3.SZ. 2009. október: 45-47. 128 Vályi Nagy Ervin: „Egyház a világ peremén” (1984), in: Vályi Nagy Ervin: Minden idők peremén - Válogatott írások. Vályi-Nagy Ágnes (szerk.). Basel/Budapest, EPMSZ, 1993. 266. 12? Uo. ‘3° Ua. 267 131 A keresztyén és a református kisebbségi léttel járó feladatokról bővebben ld. Paul Wells: „A kisebbségi lét kihívásai”, Sárospataki Füzetek 2009/2:11-32.
