Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
Szatmári-Karmanoczki Emília meg. A valóságban nem jött létre ilyen vezető tanács. Mindkét egyházban a tízévenként összeülő zsinatok voltak a törvényhozó testületek. Fontos, hogy az egyházszervezet minden fokán megvalósult a paritás - bár valójában a világiak túlsúlya érvényesült. A király ugyan egyik zsinat kánonjait sem erősítette meg, valamint az itt született döntések is csak részben valósultak meg, mégis nagyon jelentős események voltak a budai és pesti zsinatok, mert megalkották a református és az evangélikus országos egyházakat és a máig létező zsinati-presbiteri rendszert. Magyar protestáns egyháztörténet 1792 után 1792-ben I. Ferenc trónra lépésével újabb ellenreformációs hullám vette kezdetét. A király teljes mértékben szakított II. József és II. Lipót toleráns egyházpolitikájával. A francia forradalom radikalizálódásának idején a katolikus egyház azt hirdette magáról, hogy ő a monarchia, a rend, a változatlanság alappillére, a reformáció pedig a forradalmakkal mutat hasonlóságot.8? A magyar protestánsok sem mások, mint lázongok, forradalmárok. 1792-ben ismét kötelezővé tették - a vegyesházasság esetén a protestáns felet terhelő - reverzálist. Megnehezítették és királyi engedélyhez kötötték az áttérést valamely protestáns egyházba. Súlyosan megbüntették és a szolgálattól is eltiltották azt a lelkipásztort, aki elfogadott olyan áttérést, amit a király nem engedélyezett. A zaklatások, támadások, hátratételek ismét sok panaszt szültek. 1799- ben a protestánsok 60 ívben terjesztették sérelmeiket a király elé, de nem változott semmi. A protestáns egyházak újabb egymáshoz közeledő szándékát felerősítették I. Ferenc rendelkezései. A nem katolikus vallású tanárokat, akik II. József és II. Lipót idejében már az ország egyetemén is taníthattak, eltávolították állásaikból, s elterjedt az a hír, hogy a tudományegyetemet Pestről a herceg- prímási városba, Esztergomba fogják költöztetni. Ide pedig protestánsok nem mehetnének, vagy ha mégis, akkor egyértelmű, hogy itt nem gyakorolhatnák hitüket, sőt erős katolikus hatás alá kerülnének. A két protestáns egyház ekkor összefogott a szintén hátrányos helyzetbe került ortodoxokkal, hogy egy új, közös egyetemet hozzanak létre. Ennek terve legelőször még 1796. február 8- án fogalmazódott meg a tiszáninneni kerület gyűlésén — amit ismét a Patayak birtokán, Bájon rendeztek. Báji Patay József tiszáninneni főgondnok, a sárospataki Kollégium főkurátora szívügyének tekintette az egyetem tervét, sietett azonnal tájékoztatni a döntésről a többi kerületet, valamint összefogásra sürgetett a cél érdekében. 8? Ladányi Sándor - Papp Kornél — Tó'kéczki László (szerk.) i.m. 75. p.
