Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére állami hivatalokból való kizárás és minden elképzelhető' zaklatás a másik oldalon. Mégis viszonylag kevés protestáns akadt, aki engedett a csábításnak.42 * 4 *” Csuthi Zsigmond még radikálisabban fogalmazott erről az időről történeti munkájában: „Hosszú volt az a 40 év, mint Mózesnek a pusztában való buj- dosásának 40 éve; mert valamint akkor nem volt oly erkölcsi romlottság, nem volt oly szokatlan s képtelen dolog, melyekkel e főembereknek nem kellene vala megküzdeni: úgy Mária Terézia uralkodása alatt, a prot. egyházi ügyet illetőleg nem volt oly erkölcsi bűn, mit a jezsuiták [...] el nem követtek volna aprót, egyházon”43. Az ellenreformációs támadások és hatások mellett volt egy másik nagyon fontos tendencia a 18. századi protestantizmus történetében: a világi elem szerepének intézményessé válása és erősödése az egyházvezetésben egészen odáig, hogy a lelkészekkel egyenlő helyet kapjanak az egyházalkotmányban. Ez a folyamat egyes esetekben komoly összecsapásokhoz vezetett az egyháziak és világiak között. A világiak szerepének intézményessé válása érthető és szükségszerű is volt: az elnyomott egyházak lelkészei nem tudták megvédeni sem a hívek, sem a maguk jogát a vallásszabadsághoz, így még jobban felértékelődött a nemesi pártfogók szerepe, akik jogállásuk, befolyásuk, vagyonuk révén még mindig sokat tehettek egyházaikért. Másrészt az országgyűlés és a rendek szerepének, lehetőségeinek korlátozása, az udvar abszolutisztikus politikája a magyar nemesség közéleti szerepének drasztikus csökkenését eredményezte. Ezért amikor egy protestáns magyar nemes egyháza védelmében szót emelt és eljárt, aközben maga is közéleti szerephez jutott .44 Ugyan 1715 után nem volt lehetőség az országgyűlésben harcolni vallási ügyekben, a politikai oltalom nagyon fontos maradt ezekben az értizedekben is. A protestáns nemesek így a megyegyűléseken valamint az udvarnál emelhettek szót vallásuk érdekének védelmében, márpedig nyomatékosabb lehetett a fellépésük, ha hivatalos egyházi megbízásra hivatkozhattak.45 „Egészen sajátságos és kiválóan érdekes szerep jutott részébe a magyar- országi református egyháztörténetben a világi elemnek”46 *: a kezdetektől fenntartója, támogatója, patrónusa volt az egyháznak, miközben kiemelkedő szerepet vállalt az egyházvédelemben az ellenreformációval szembeni küzdelmek során. A 17. század folyamán létrejöttek Magyarországon az első presbitériumok, az egyházközségek vezetésébe tehát már ekkor bekerültek világiak.47 Feladatuk volt a lelkész, a tanító, az iskola feletti felügyelet gyakorlása, a lelkész és tanító választása, illetve elbocsátása.48 A nemesi nemzet korszakában 42 Bucsay Mihály i.m. 148. p. 43 Csuthi Zsigmond i.m. 217. p. 44 Csohány János i.m. 56. p. 45 Bucsay Mihály i.m. 155. p. 46 Zoványi Jenő: Egyetemes főgondnok és főconsistorium a magyarországi református egyházban 1. p. Budapest, 1903 47 Az első presbitérium Magyarországon 1617-ben jött létre Pápán, 1630 után pedig sorra alakultak az egész dunántúli egyházkerületben. 48 Tóth-Kása István - Tőkéczki László (szerk.): Egyháztörténet I. A kezdetektől - 1711- ig 196. p. Református Pedagógiai Intézet, 1999
