Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
Szatmári-Karmanoczki Emília együtt”16 *. Emellett adóügyeket intézett, hidat épített a Tiszán, sőt katonai feladatokat is ellátott a fejedelem megbízásából ezekben az években. A Patayak nemesi címere A szabadságharc 1711-ben elbukott, de a sokéves küzdelem nem volt teljesen hiábavaló: a béke bizonyos jogokat tartalmazott Magyarország számára, külön pontban rendelkezett a vallásügyről is. Magyar protestáns egyháztörténet, 1711-1781 Az 1711 és 1781 közötti hét évtizedet a protestánsok a magyar protestantizmus babiloni fogságának, ugyanakkor a katolikusok éppen a Regnum Marianum virágkorának nevezték.'7 Elöljáróban csupán egyetlen számadattal illusztrálva a fentieket: a 16. században elvett 1442 templom után most ismét több száztól fosztották meg a magyarországi protestánsokat, 1703 és 1781 között újabb 443-tól. A kor egyházpolitikájának iránya, célja tehát nem változott, legfeljebb a - korábbi kíméletlen és kegyetlen - módszerek. A szatmári béke III. pontja megígérte a vallásszabadságot és az egyházi vagyon védelmét a protestánsoknak. Hamar kiderült azonban, hogy az udvar más eszközökkel ugyan, de változatlan elhatározással igyekszik Magyarország maradék önállóságát is megnyirbálni, szabadságjogait korlátozni. így volt ez a vallásügyek terén is: mindent a „motus rebellionis”18 előtti állapotba szándékozott visszaállítani.1? 16 Técsői Móricz Béla: Abáji Patay-család Kézirat 56. p. ‘7 Bucsay Mihály i.m. 148. p. 18 felkelés Ladányi Sándor - Papp Kornél — Tőkéczki László (szerk.): Egyháztörténet 2.1711-től napjainkig 45. p. Református Pedagógiai Intézet, 1998 100 Sárospataki Filztíck
