Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Márkus Mihály: "Hit nélkül pedig lehetetlen tetszeni Istennek" - A keresztség és az úrvacsora Kálvin tanításában
Márkus Mihály csak a külső jegynek kiszolgáltatói, Krisztus pedig a belső kegyelemnek szerzője: a bűn szolgaságából saját erejével kihozott és megszabadított. Elsüllyesztette a mi fáraónkat, azaz az ördögöt, jóllehet az így sem szűnik meg minket ostromolni és gyötörni.15 Végül - sajátos módon — az Institutio szól a keresztség kiszolgáltatójának a személyéről: ...helytelenül történik, ha magán emberek ragadják magukhoz a keresztség- nek kiszolgáltatását. Mert úgy ennek, mint az úrvacsorának a kiszolgáltatása az egyházi szolgálatnak egyik része. Mert Jézus sem asszonyoknak, sem mindenféle embereknek nem parancsolta, hogy kereszteljenek, hanem e parancsolatot azoknak adta, akiket apostolokká rendelt. És amikor tanítványainak azt a parancsolatot adta, hogy az úrvacsora kiszolgáltatásában azt cselekedjék, amit tőle láttak, amikor ő a törvényes kiosztó tisztében eljárt, minden kétségen kívül azt akarta, hogy abban példáját kövessék.16 Az Úrvacsora Az erről szóló fejezet bevezetése nagyszerű alaphangot ad a továbbiakhoz: Miután Isten egyszer minket családjába befogadott, hogy fiai gyanánt tartson, hogy a legjobb atya szerepét betöltse, arra is felfogad minket, hogy életünk pályáján folyamatosan tápláljon. Ezzel sem elégedve meg, az által akart minket bizonyosakká tenni állandó bőkezűségéről, hogy zálogot adott. E célra adta egyházának a második sákramentumot egyszülött Fia keze által, ti. a lelki lakomát, ahol Krisztus azt tanúsítja, hogy ő éltető kenyér, amely által leikeink az igazi és boldog halhatatlanságra tápláltatnak. Égy ily nagy és szent titoknak megismerése különösen szükségest és nagyságához képest alapos magyarázatot követel, és a Sátán, hogy ettől a megbecsülhetetlen kincstől megfossza az egyházat, hajdan ködöket, azután sötétséget támasztott, azonfelül visszavonásokat és harcokat indított:, hogy azok az együgyű emberek értelmét e szent táplálék megízlelésétől elidegenítsék.1? Az úrvacsora - sákramentum jellegéből következően ugyanúgy jegyből és jegyzett dologból tevődik össze. A középkor ezeket zavarta össze, amikor fokozatosan engedte (akarta?) kialakulni, („fejlődni”?) az átlényegiilés tanát. („Krisztus testét, amely a kenyérbe van rejtve, testi szájukkal a gyomorba bocsátják...)18 Krisztus testi jelenlétét tekintve tanítványai szeme láttára a mennybe vitetett, ahogyan megmondotta: nem leszek mindig veletek. De fenségének jelenléte nem távozott el: „veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig”. A vele való találkozás ezért csak hitben, hit által, a Szentlélek megvilágosító ereje által válik valósággá. 15 Institutio II. 583,585,586. A keresztség ugyanakkor az emberek előtti vallástételünkre is szolgál. 16 Institutio II. 595. 17 Institutio II. 631-632. 18 Institutio II. 646.
