Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Erik Alexander de Boer: A prófétálás, a nyelveken szólás és a magyarázás ajándéka - Igehirdetés és készülés a genfi Lelkipásztori Társaságban

Erik Alexander de Boer tek délelőtti bibliaóra után latin nyelvű teológiai disputát is tartottak. A Matricula Coetus Ungarici arról tanúskodik, hogy a magyar lelkipásztorok is tartottak hetente ilyen tudományos értekezést. A kezdeti években pedig nem más, mint Philipp Melanchton elnökölt ezeken a disputákon!2 A jelen tanul­mány alaptémáját adó bibliaóráról azonban nincs feljegyzés. 1. Bibliaórák Genfben Amikor a korábbi itáliai püspök, Pietro Paolo Vergerio 1550-ben Genfbe látogatott, írásos beszámolót készített a reformált városról szerzett benyomá­sairól.! Ezt a „levelet” Conrad Badius adta ki, az a nyomdász, akivel Vergerio a bibliaórákon találkozhatott.4 Az egyik részben éppen azon örvendezik, hogy részt vett a congrégationon a Szent Péter templomban: Minden héten, péntekenként megbeszélést tartanak a legnagyobb temp­lomban [Szent Péter], ahol minden lelkipásztor és még sokan mások is részt vesznek. Egyikőjük felolvas egy szakaszt a Szentírásból, majd röviden magyarázza azt. Egy másik is hozzászól a kérdéshez, ahogyan ő érzi, hogy az a Lélek szerint van. Egy harmadik elmondja a véleményét, egy negyedik hozzátesz még néhány dolgot képességei szerint, hogy nagyobb súlyt adjon a kérdésnek. De nemcsak a lelkipásztorok teszik ezt, hanem mindenki, aki eljött. Ezt követi az, amit Pál talált a korinthusi gyülekezetben, és amiről azt mondta, hogy amikor az atyafiak összegyűltek, mindenki elmondhatta azt, amit a Lélek kinyilatkoztatott neki, majd elhallgatott, leült és egy má­sik kezdett el beszélni. [lKor 14,29-30]! A congregation-ról szerzett benyomások számos eleme figyelemreméltó. Először is a lelkipásztorok kiválósága és hozzászólásaik. Másodszor a laikusok részvétele a bibliaórákon. Harmadszor pedig az egyértelmű utalás Pál korin- thusiakhoz írt 1. levele 14. részére és a prófétálás ajándékára. Vergerio vajon megfelelően értelmezte-e a genfi bibliaórákon szerzett benyomásait? 2. A zürichi „Prophezei” Azért tartom Vergerio utalását figyelemreméltónak, mert Genfben ezt a fajta bibliatanulmányozást congrégationnak, conference des Escripturesnak vagy collogue-nak nevezték, de sohasem la prophétie-nak. Mégis úgy tűnik, 2 Géza Szabó, Geschichte des Ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg 1555­1613 [Bibliothek des Protestantismus im mittleren Donauraum 2] (Halle: Akademi­scher Verlag, 1941), 62-71. 3 1549 novemberében Gribaldi bemutatkozó levelet küldött Kálvinnak (CO 13: 448, no. 1304), de az itáliai püspök nem jelent meg. Mindeközben Vergerio kapcsolatba lépett Kálvinnal egy előszó ügyében egy, a Francesco Spiera történetéről szóló könyvecskéhez. 1 Badius részvételéről Id. E.A. de Boer, ‘The Presence and Participation of Lay People in the Congrégations of the Company of Pastors in Geneva’, in: Sixteenth Century Journal 35 nr. 3 (2004), 651-670. 5 Pier Paolo Vergerio, Epistola del Vergerio, nella quale sono descritté molte cose della Citä, é della Chiesa di Geneva, 15 July 1550 (J.-Fr. Gilmont, Bibliographie des editions de Jean Crespin 1550-1572, vol. 1 (Venders : Librairie P.M. Gassen, 1981), 7 (50/11). 52 foirospaliiki Filziid

Next

/
Thumbnails
Contents