Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - I. John Hesselink: Kálvin a jelen és az eljövendő élethez való helyes viszonyulásról

I. John Hesselink

szél, hogy az egész teremtett rend a Teremtőt dicséri. Elégedjünk meg egy illusztrációval: a 104. zsoltár Isten nagyságát dicséri teremtése kapcsán, és úgy említi Istent, mint aki „fenségbe és méltóságba öltöztél; világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt” (1-2. versek). Ez erre a megállapításra indítja Kálvint:

Azok, akik Istent az Ó puszta fenségében kívánják látni, minden bizonynyal nagyon ostobák. Ha az Ő látásában akarjuk örömünket lelni, akkor szemünket a világ gyönyörű építményére kell vetnünk (pulcherim mundi fabricam), melyben kívánatosnak tartja, hogy lássuk Ót, és ne kutassuk túlságosan kíváncsian és meggondolatlanul az ő titkos lényegét.35

Kálvint egyértelműen elkápráztatja a világegyetem, és azt akarja, hogy mi is kedvünket leljük annak szépségében és fenségében. Erró'l számos hely tanúskodik, de most csak eggyel hadd zárjak az Institutioból (1.5.1.): „S bárhová is veti az ember tekintetét, nincs az egész világon oly parányi hely, melyen dicsőségének legalább valami kis szikráját ne látnok ragyogni. S nem tudjuk a világ messze terjedő, szép és dicső alkotmányát úgy vizsgálni, hogy a megmérhetetlen erejű fényesség (ui immensa fulgoris) egészen el ne kábítson bennünket.”

V. Befejezés

Az Institutio ezen két rövid fejezetének figyelmes olvasása megérteti velünk, hogy nem véletlen intermezzóként kerültek Kálvin teológiájába. Olyan eszkatológiai szemléletmóddal van itt dolgunk, amely olykor meglepően modern, és olyan esztétikai érzékkel, mely aláássa a kálvinizmusról (a puritanizmust nem is említve) kialakult nyakas és zord képet.36 Az eljövendő életről való elmélkedés nem azt jelenti, hogy heverészünk és közben a mennyről álmodozunk. Kálvin túlságosan tevékeny alkat volt ahhoz, hogy képes legyen ilyesmire. Kálvin valóban arra vágyott, hogy megvalósuljon a feltámadott és mennybement Úrral való élet öröme.3? Ez a tényező mindenképpen megtalálható nála. A mögöttes alapgondolat azonban az a jövőbeli reménység, mely egzisztenciánkra hatást gyakorol, értelmet ad annak, és a nehéz időkben is megállja a helyét.

35 A Zsolt 104,1-2-ről - James Anderson angol fordítása alapján. Kálvin azonban nem ellenzi a csillagászat tanulmányozását, ami „nemcsak megörvendezteti az embert, hanem szerfelett hasznos is. Senki sem tagadhatja, hogy az csodálatosan kijelenti Isten bölcsességét”, az tMóz i:i6ról. Vö.: Institutio I.5.2. Vö.: továbbá A. Mitchell Hunter, The Teaching of Calvin, XV. fejezet, “Attitude to Art, Music and Science” (London: James Clarke, revised edition 1950).

36 Erről a kérdésről Id. a Marilynne Robinson által írt fejezetet: „Puritans and Prigs”, in The Death of Adam. Essays on Modern Thought (Boston/New York: Houghton Mifflin, 1998).

3? Ez különösen nyilvánvaló abban, ahogyan Kálvin a prófétákról tartott előadásai végén rögtönzött imádságait zárja: pl. „Amíg el nem érjük annak a boldog örökségnek az örömét, mely számunkra el van készítve a mennyben” stb. További példákat ld. az általam írt Calvin’s First Catechism, 138-9. oldalain.

38 Silniipnliiki tolok