Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - I. John Hesselink: Kálvin a jelen és az eljövendő élethez való helyes viszonyulásról

I. John Hesselink szél, hogy az egész teremtett rend a Teremtőt dicséri. Elégedjünk meg egy illusztrációval: a 104. zsoltár Isten nagyságát dicséri teremtése kapcsán, és úgy említi Istent, mint aki „fenségbe és méltóságba öltöztél; világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt” (1-2. versek). Ez erre a megállapításra indítja Kálvint: Azok, akik Istent az Ó puszta fenségében kívánják látni, minden bizony­nyal nagyon ostobák. Ha az Ő látásában akarjuk örömünket lelni, akkor szemünket a világ gyönyörű építményére kell vetnünk (pulcherim mundi fabricam), melyben kívánatosnak tartja, hogy lássuk Ót, és ne kutassuk túlságosan kíváncsian és meggondolatlanul az ő titkos lényegét.35 Kálvint egyértelműen elkápráztatja a világegyetem, és azt akarja, hogy mi is kedvünket leljük annak szépségében és fenségében. Erró'l számos hely ta­núskodik, de most csak eggyel hadd zárjak az Institutioból (1.5.1.): „S bárhová is veti az ember tekintetét, nincs az egész világon oly parányi hely, melyen dicsőségének legalább valami kis szikráját ne látnok ragyogni. S nem tudjuk a világ messze terjedő, szép és dicső alkotmányát úgy vizsgálni, hogy a megmér­hetetlen erejű fényesség (ui immensa fulgoris) egészen el ne kábítson ben­nünket.” V. Befejezés Az Institutio ezen két rövid fejezetének figyelmes olvasása megérteti ve­lünk, hogy nem véletlen intermezzóként kerültek Kálvin teológiájába. Olyan eszkatológiai szemléletmóddal van itt dolgunk, amely olykor meglepően mo­dern, és olyan esztétikai érzékkel, mely aláássa a kálvinizmusról (a puritaniz­must nem is említve) kialakult nyakas és zord képet.36 Az eljövendő életről való elmélkedés nem azt jelenti, hogy heverészünk és közben a mennyről ál­modozunk. Kálvin túlságosan tevékeny alkat volt ahhoz, hogy képes legyen ilyesmire. Kálvin valóban arra vágyott, hogy megvalósuljon a feltámadott és mennybement Úrral való élet öröme.3? Ez a tényező mindenképpen megtalál­ható nála. A mögöttes alapgondolat azonban az a jövőbeli reménység, mely egzisztenciánkra hatást gyakorol, értelmet ad annak, és a nehéz időkben is megállja a helyét. 35 A Zsolt 104,1-2-ről - James Anderson angol fordítása alapján. Kálvin azonban nem ellenzi a csillagászat tanulmányozását, ami „nemcsak megörvendezteti az embert, hanem szerfelett hasznos is. Senki sem tagadhatja, hogy az csodálatosan kijelenti Is­ten bölcsességét”, az tMóz i:i6ról. Vö.: Institutio I.5.2. Vö.: továbbá A. Mitchell Hunter, The Teaching of Calvin, XV. fejezet, “Attitude to Art, Music and Science” (London: James Clarke, revised edition 1950). 36 Erről a kérdésről Id. a Marilynne Robinson által írt fejezetet: „Puritans and Prigs”, in The Death of Adam. Essays on Modern Thought (Boston/New York: Houghton Mifflin, 1998). 3? Ez különösen nyilvánvaló abban, ahogyan Kálvin a prófétákról tartott előadásai végén rögtönzött imádságait zárja: pl. „Amíg el nem érjük annak a boldog örökség­nek az örömét, mely számunkra el van készítve a mennyben” stb. További példákat ld. az általam írt Calvin’s First Catechism, 138-9. oldalain. 38 Silniipnliiki tolok

Next

/
Thumbnails
Contents