Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Peter Blokhuis: Keresztyén felsőoktatás és a diákok világa. Christian Higher Education and the World of the Students
Peter Blokhuis hogy vallásos vagy esztétikai nevelést kínáljanak, mint ahogyan lehetőség van a sportolás választására is. Szerintem ez a válasz nem helyes. A vallás és az etika mindig jelen van mindennapi cselekedeteinkben. Egy olyan képzés tehát, amely problémamegoldásra összpontosít anélkül, hogy az emberi viselkedésben számolna a vallással vagy az etikával, figyelmen kívül hagyja az ember harmonikus egységét. A művészetben találkozunk a képzelet lehetőségeivel, olyan világok megteremtésével, amelyekben élhetünk. A művészet ismerete nélküli gondolkodás szűklátókörű. Történelmi tudat nélkül az időről korlátolt elképzelésünk van, nem igazán tudjuk, hol van a helyünk benne. Egy átfogó kép Keresztyén oktatás nem lehetséges egy átfogó elképzelés nélkül. A keresztyén oktatás nem másféle matematikát, másféle közgazdaságtant, vagy másféle kémiát jelent. A keresztyén oktatásnak saját élet- és világszemléletéből kell kiindulnia. Mi a valóság? Mi a tanulásunk célja? Mi az élet értelme, nemcsak mint ami a tanulás tárgya, hanem mint ami annak oka is? Az egészből megérthetjük a részek, a diszciplínák, az ismeret és a készségek jelentőségét. A keresztyén oktatás nem azonos a hasznos elemek összességével. A másik oldalról, egy átfogó képből kell kiindulnunk. A keresztyén oktatásban részesült diák nem tud többet, amikor végez, mint az a diák, aki nem keresztyén oktatásban részesült. Képes azonban megmutatni, hogy hol van a dolgok, a tények és diszciplínák helye. Ez azt jelenti, hogy másképpen ismeri a tényeket. Hasonlíthatjuk ezt a történelemismerethez. A történelem szakos hallgató megtanulja megérteni a történelmi realitást, és tanulmányai végeztével tudni fogja, mit jelent történelmi szempontból gondolkodni. A hallgató sok tényt, dátumot, nevet el fog felejteni, de nem az átfogó történelemszemléletet. Amikor történelmet olvas, könnyedén feltölti azt konkrét információkkal. Az oktatási reformokról folytatott vitában hallhatunk olyan véleményt, miszerint nem fontos sokat tudni. A legfontosabb dolog az, hogy elsajátítsuk annak készségét, hol találjuk meg a szükséges információt. Ez így elhibázott. A tényeken keresztül vagyunk képesek megérteni az egészet, és szükségünk van az egészre, hogy megértsük a részeket, adatokat, tényeket. A tanulás több, mint részletek, tények és minél több információ begyűjtése. A tanulás a szelektálásról szól úgy, hogy az ember képes legyen megérteni az egészet, és a tényeket egy vázra felfűzhesse. Váz nélkül nincs oktatás, de a diákok ennek gyakran nincsenek tudatában. A tanárok felelőssége az, hogy ezt a vázat megmutassák az oktatásban, még akkor is, ha a legalapvetőbb vázról, a világnézetről van is szó. II. Kulturális széttöredezettség A nyugati oktatás alapvető problémája az egység és koherencia hiánya a társadalomban. A nyugati társadalmak széthulltak. Nincs elégséges összefüggés a különböző társadalmi területeken történő dolgok között. Az oktatásban megvan az egység eszményképe: az ember egysége. Ez az egység azt jelenti, hogy minden érzékelés és gondolkodás útján szerzett információt integrálok. Nem egymástól független információtöredékeket tartalmazó doboz vagyok. Az információkat összekapcsolom, értékelem, helyet keresek 36 Sárospalaki telek
