Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Füsti-Molnár Szilveszter: Posztmodern spiritualitás és a keresztyén lelkiség Kálvin teológiájának tükrében

Posztmodern spiritualitás és a keresztyén lelkiség Kálvin teológiájának tükrében

mében szólva, hogy Istent megismerjük, ha nincs bennünk vallás és kegyesség.”26 Kegyesség alatt pedig „az Isten iránt való szeretettel egybekötött tiszteletet” érti.2? Kálvin Lactanciusszal együtt vallja: „hogy nincs igaz vallás azon kívül, mely az isteni igazsággal van egybekötve.”28 29 30 31 Ebből következően bármilyen más ismeret, ami isten megismerésére törekszik, ’haszontalan eszmékkel űzött játék’2«, de amikor az ember valóban megismeri Istent, akkor úgy tekint rá, „mint aki őt is védi és oltalmazza, s ezért teljes hitét benne helyezi”. Az igazság azonban elválaszthatatlan Jézus Krisztus személyétől, „mert a törvény Mózes által adatott, de a kegyelem és a valóság a Jézus Krisztus által lett” - idézi Kálvin a Jn 1, i7-et.3° Ezért „megvalljuk, hogy Ő örökkévaló és változha- tatlan igazság” - írja Kálvin a Harmadik parancsolattal összefüggésben.3* Ahhoz, hogy ezt az igazságot felfogjuk, a Szentlélek munkájára van szükségünk. Ezzel összefüggésben hivatkozik Kálvin az Institutioban a 2 Thessz 2, 13-ra, ahol következőket emeli ki:

Azt mondja ugyanis [Pál], hogy van egy benső tanító, akinek működése folytán hatol be elménkbe az üdvösség [...] ’választott titeket Isten öröktől fogva az üdvösségre a Szentléleknek szentelésében és az igazságnak hitében’, e kettőnek ösz- szekapcsolásával röviden figyelmeztet bennünket arra, hogy maga a hit nem ered máshonnan, mint a Szentlélektől [...] Tanítványainak tehát Krisztus, hogy a mennyei bölcsesség iránt fogékonyak legyenek, megígérte az ’az igazságnak lelkét, melyet e világ bé nem vehet’ [Jn 14,17]32 33

Krisztus az igazságnak és bölcsességnek tehát olyan alapja és forrása, amelyet a keresztyének csak hiten keresztül érhetnek el a Szentlélek ajándékaképpen. Kálvin az alábbiak szerint magyarázza ezt meg: „Tudjuk tehát már, hogy a hit az irántunk való isteni akaratnak ismerete, melyet az ő igéjéből merítünk. Ennek az alapja pedig az Isten igazságosságáról való elsődleges meggyőződés. ”33 Majd így folytatja:

Most már tehát helyesen határozhatjuk meg a hitet, ha azt mondjuk, hogy az Isten irántunk való jóakaratának erős és biztos megismerése, amelyet, miután Krisztusban való ingyenes ígéret igazságán alapul, a Szentlélek nyilatkoztat ki a mi elménknek, és pecsétel meg a szíveinkben.3«

Istent ismerni azt jelenti, hogy a lelkünk teljesen átváltozik őbenne. Ennek a bizonyosságát a következő érvekkel támasztja alá:

26 Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere (1559-es kiadás nyomán), Pápa, 1910,1.

2.1, p. 40. (További utalásokat lásd az Inst. rövidítésnek megfelelően.)

27 Inst. I. 2.1. p. 41.

28 Inst. I. 4. 3., p. 48.

29 Inst. I. 2.2. p. 44.

30 Inst. II. 7.16. p. 345.

31 Inst. II. 8. 23. p. 369.

32 Inst. III. 1. 4. p. 517.

33 Inst. II. 2. 6. p. 524.

39 Inst. II. 2. 7. p. 525.

Sárospataki Fü/rlck 67