Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sohajda Levente: Keresztyén egzisztencia mint cselekvés
Sohajda Levente más, mint a jóléte amelyet sok helyütt azonosít a boldogsággal. Amikor azonban az eudaimoniát jelöli meg végső célként, csak formális meghatározást ad, hiszen nem közvetít tartalmi szempontot arra nézve, mit kell az embernek választania. A cselekvő ember azonosíthatja jólétét az élvezettel, a hírnévvel, a hatalommal, a pénzzel, vagy valamely más gyakorlati vagy elméleti tevékenység eredményével. Ezek azonban egy nagyon szűkre zárt körön belül azonosíthatók, méghozzá az emberi természetből fakadó és ebből adódóan csak az emberi természet számára elérhető dolgokban.16 A családot tartotta a társadalom elemi egységének, és a magántulajdont a gazdasági élet meghatározó tényezőjének. Megfogalmazta a manapság szubszidiaritásként ismert elvet:‘7 annál sikeresebben funkcionál egy állam, minél több feladatot enged át az önszerveződő és felelős kis közösségeknek. Az etika és a politika kérdései nem a spekulatív filozófia részei, hanem a cselekvés filozófiájáé, nem megismerni kell az erkölcsöt, hanem gyakorolni: csak így válhat valaki erényessé. Mint ahogy nem lesz valaki bátor csupán attól, hogy tudja, mi a bátorság. Nem a mi, hanem a hogyan válik központi kérdéssé. Hogyan tudom véghezvinni, hogyan cselekedhetek erényesen? Erény és boldogság szorosan összetartozik Arisztotelész munkáiban.'8 Bármilyen különböző utakon is járnak az emberek az életben, függetlenül elfoglaltságuktól, mesterségüktől, mindenki a boldogságot keresi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a boldogság mindenki számára ugyanazt jeleni, hisz ahogy minden mesterségnek is más a végcélja, úgy a különböző tevékenységet űző emberek más és más dologban fogják megtalálni boldogságukat. A cél a legnemesebb boldogság megtalálása, ez csak az erényes embereknek juthat osztályrészül. Ezért fontos az erény részletes elemzése. Az erény alapkérdése fogalmazza meg végül az általános alapkérdést: Hogyan válik az ember boldoggá? Arisztotelész lényegében ezzel a kérdéssel foglalkozik mindhárom etikában. Az emberi jellem mibenlétének a megállapítására törekszik, a hitvány és a kiváló jellemek minél pontosabb meghatározására avégett, hogy kerülni tudjuk a hitványát és törekedni tudjunk a kiválóra. 1.2.2. Igazság, közösség és cselekedet az Ószövetségben Mielőtt itt tovább lépnénk a „boldogság felé”, a fenti szálat meg nem szakítva tovább vezetjük az Ószövetség világához. G.von Rád az igazság fogalmát '5 eudaimonia 16 Tudjuk, hogy Arisztotelész etikai felfogása szorosan kapcsolódik politikai szemléletéhez, melynek kialakulásában szerepe lehetett saját, nem mindig kedvező tapasztalatainak. Platón halála után elfogadta Hermeiasz, asszoszi uralkodó meghívását, aki érdeklődést mutatott a platóni filozófia iránt. Amikor azonban látta, hogy reformelképzeléseit az uralkodó reálpolitikája miatt fel kell adnia, előbb Mütiléne szigetére, majd a makedón királyi udvarba költözött, ahol Alexandrosz trónra lépése után hasonlóan negatív politikai tapasztalatokra tett szert. E kudarcok után visszatért Athénba, hogy életét egyedül a tudományos tevékenységnek szentelje. 17 Schmitz, Hermann: Die Ideenlehre des Aristoteles I. Band, Bouvier Verlag- Bonn, 1985.278.0. 18 Schmitz, Hermann: Die Ideenlehre des Aristoteles II. Band, Bouvier Verlag- Bonn, 1985-3840. 36 Sánis|iiilaki Fii/, etek
