Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szalay László Pál: Kálvin és Hamvas az egyházról

Szalay László Pál

alakítani, hogy benne az egyház és az állam egymást erősítsék. Az ő felfogásában az állami kormányzás első renden arra van, hogy segítse a vallás gyakorlását, és biztosítsa a társadalom jólétét és békéjét. 28

Kuyper a kálvinizmust továbbgondolva, az államot Isten általános kegyelme ajándékának tekinti, ami a bűn miatt jött létre, és az a megbízatása, hogy visszaszorítsa az istentelen cselekedeteket, és megőrizze a törvényt és a rendet. Az állam beavatkozási lehetőségei szerinte három általános esetre terjednek ki, amelyek a következők: I. Amikor különböző területek összeütköznek. II. Megvédeni a gyengébb területet az erősebbel szemben. III. Mindenki egyenlő mértékben hordozza az anyagi terheket, a természetes egység megőrzése érdekében.2^

Az állam, ahogyan az egyház is, Isten szuverenitásából kap, azonban egyiküknek sincs szuverenitása Istennel szemben. Ebből továbbá az is következik, hogy egymás szuverenitását el kell ismerniük és tiszteletben kell tartaniuk.3° Jézusnak e helyzetet magyarázó szavai a következők: adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené.’^'

Az egyház

Az államról szóló gondolataimat azzal vezettem be, hogy az eklézsiát, a kihívottak közösségét párhuzamba állítottam vele. S valóban nem tévedek, amikor egymás mellé teszem a kettőt, hiszen Augustinus az egyházat „Isten állama”- ként definiálja. S így tesz különbséget a két egység között: „Eszerint a két államot kétféle szeretet alapozza meg, a földit az önszeretet, mely Isten megvetéséig terjed, az égit Isten szeretete, mely az önmegvetésig emelkedik.’^2 Gombár Csaba szerint az államról Augustinushoz hasonló borúlátással csak Machiavelli rendelkezett. Természetesen számára az államvezetés nem morális, hanem technikai kérdés volt.33

Az egyház más terveket ápolva kezdi meg működését, ahogy az a Heidel- bergi Káté 54. kérdés-feleletéből ki is derül: „Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hit egységében magának egy kiválasztott gyülekezetét gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi.”34 Tehát nem véletlenül, esetlegesen választanak eltérő utat a közösségek, hanem a fundamentumukban, céljukban, küldetésükben és eszközeikben is megmutatkozik a különbség. Isten közvetlen közelségével számolva és azt óhajtva teszi meg az első lépéseket az egyház. Először még az államhoz hasonlóan nemzeti köntösben, az ószövetségi időben Izraelnek kellett volna áldásul lenni a többi nemzet számára. Ábrahám ezt az ígéretet kapta: ,föltalad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”35 Isten üzenete már ekkor is szólt a népekhez, pünkösd után viszont az egyetemesség igénye visszavonhatatlan! Jeruzsálemből az apostolok tanítása nyomán szertevitték a 28 29 * * * 33 34 35

28 Osterhaven, M. Eugene: Az egyház hite, 220-222. p.

29 Rodgers R.E.L.: Abraham Kuyper és a holland oktatás, 45-48. p.

3°Kuiper, Reink Bouke: Az egyház: Krisztus dicsőséges teste, 227-229. p.

3' Mt 22:21

32 Safranski, Rüdiger: A gonosz, avagy a szabadság drámája, 101-102. p.

33 Gombár Csaba: írások az államról, 53-54. p.

34 Heidelbergi Káté, XXI. 54.

35 I. Móz 12:3

26 Sáruspalaki felek