Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szalay László Pál: Kálvin és Hamvas az egyházról
Szalay László Pál nincsenek definiált körvonalai. Az új állam szigorú határokat húz, törekszik a központi irányításra és amennyire megvalósítható, az autonómiára.16 17 Amikor az a kérdés fogalmazódik meg bennem, hogy milyen viszonyrend- szerben helyezhető el az egyház, akkor az állam jelenik meg párként a képzeletemben. „Két tökéletes társaság van (societas perfecta): az állam és az egyház. ’^Fogantatásuk pillanatában valóban a tökéletesség övezhette körül őket, ahogyan Hamvas Béla a Protektorátus c. esszéjében fogalmaz: ,/lz aranykorban a létezést nem a törvény és az intézmény szabályozta, hanem a tökéletességben való boldogság.”18 19 Hibátlan volt a harmónia, amíg nem volt dolga egymással a törvénynek és az intézménynek. Aztán elkezdték méregetni egymást, hol, melyik területen tudnának a másik felé kerekedni. Viszont „ha az egyházfő az egyházat és a király a világi államot elárulja a hatalomnak, akkor nincs egyház, sem állam.”>9 A megromlott gondolkodás következtében az emberiség nemzetekre bomlott, melyek potenciális hódítókká váltak. Például Kálvin Genfje városállam volt, ahol polgári önkormányzat és kiegyensúlyozott közigazgatás működött. Viszont két szempontból is ki volt téve a város a hatalom pusztító megtestesülésének. Az egyik ok, amiért a hatalom látókörébe került, az a gazdagsága volt, emiatt a Savoyai Hercegség többször politikai és fegyveres kísérletet is tett a megszerzésére. A másik tényező az idegenek áramlásából adódott, mivel a hitük miatt üldözött protestánsok tömegesen telepedtek le Genfben. A város tősgyökeres lakói féltették önállóságukat, nehogy a faképnél hagyott Francia Királyság büntetésként odahasson.20 A 2001. szeptember 11-ei támadás után Amerikát, az amerikai külpolitikát egyes sajtóorgánumokban úgy jellemezték, hogy birodalmi attitűddel lépett fel a helyzet megoldása érdekében. A Bush által meghirdettetett háború mint egy metafora viselkedik, hiszen a terrorizmus nem lokalizálható. Ez a háború Amerika hatalmi céljairól szól. Egy nemzetközi, fedett hálózattal szemben vívott totális háború - amibe, fogadjuk el, a szintén fedett és szabadon mozgó titkos szolgák bicskája beletört - azt kívánja, hogy a nemzetközi dekrétumok és megállapodások felett Amerika bárhol beavatkozhasson hatalmi korlátozás nélkül.21 Ezekből a példákból is érzékelhetjük, hogy az államok elveszítették gondviselői, protektori tisztüket, és a totalitarizmus mezejére léptek. Kuyper Abraham ezt így fogalmazta meg: „Nagy Sándoroknak, Augustusoknak és Napóleonoknak nem az volt a tévedése, hogy elbűvölte őket egy világbirodalom gondolata, hanem az, hogy törekedtek megvalósítani a gondolatot.”22 Tegyük hozzá, hogy nem valamiféle nemes ideákkal törekedtek a világ szebbé, élhetőbbé, egységesebbé tételére, hanem fegyverrel, könnybe és vérbe borítva azt. Az állam elkorcsosulásáról Hamvas a következő cinikus gondolatot vetette papírra: ,Jtz államok kialakulása: A völgy összeszűkült, és az utasoknak, 16 Gombár Csaba: írások az államról, 26-37. p. 17 Semjén Zsolt: Egyház, politika, egyházpolitika, in: Magyar Szemle, 2008. február, 53. p. 18 Hamvas Béla: Protektorátus, in: Patmosz I. 202. p. 19 Hamvas Béla: Tabula smaragdina, 174. p. 20 Huszár Pál: Kálvin János, 42-45. p. 21 Sontag, Susan: Egy évvel később in: Egyidőben, 134-141. p. 22 Rodgers, R.E.L.: Abraham Kuyper és a holland oktatás, 45. p. 24
