Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szalay László Pál: Kálvin és Hamvas az egyházról
Szalay László Pál kérnek, mert felkeltette az érdeklődésüket a gótikus vártemplom. Ekkor már rajtam áll, hogy oda tudom-e fordítani a figyelmüket a templomról annak használóira és az ő Istenükre. A templomra a gyülekezeti istentisztelet miatt van szükség és nem azért, hogy a falu dísze legyen.’^ Kálvin az Institúcióban Hilariust idézve ír arról, hogy „balga szeretet fogott el titeket a festett falak iránt; balgatagul meglepett benneteket a puszta kőfalak szeretete; balga módon állítjátok, hogy azok alatt a béke székel. ”4 Elgondolkodtató az egyház útkeresése, amikor a különböző kistelepülések szervezésében megrendezésre kerülő fesztiválok - Művészetek Völgye, Gö- mör-Tornai Fesztivál - programjában szerepel a vasárnapi istentisztelet. Sőt ebben az időszakban koncertek, előadások, író-olvasó találkozók színhelyét biztosítják az ősi falak. Ezeket a kezdeményezéseket mind üdvözlendőnek és követendőnek tartom, kivéve, ha a rendezvény nem méltó a hely Szelleméhez/' 2009 nyarán a Gömör-Tornai Fesztivál programjában mint látványosság szerepel az egyházi esküvő. A Kárpátok Alapítvány nemzetközi szervezet támogatásával Abaúj több kis falujában készítenek felmérést a helyi emberek bevonásával, településük élhetőségéről kérdezik őket. A kérdőívben a kérdésre, hogy milyen szokásokat tart falujában fontosnak, megőrzésre méltónak, a következő válaszvariációk ikszelhetők: lekvár főzés, kántálás, keresztelő, stb. Mi is tehát az egyház? Szokás, hagyomány, érdekesség, múzeumi darab, egyesület, klub? Hogyan tekintenek az egyházra az emberek? „Az egyház a keresztyén hagyomány társadalmunk által elismert és fizetett képviselője.”3 4 5 6 7 - mondja Zarhnt Heinz. Azonban rögtön hozzáteszi, hogy ebben a szerepében nem áll a helyzet magaslatán. A pszichoanalízisben használt kifejezéssel élve arra a megállapításra jut, hogy identitászavarral küzd. „Magával, lényével és feladatával szemben - hogy mi ő, mire való - a legteljesebb mértékben bizonytalan.’^ Ha az identitás fogalmát négy pontban akarom összefoglalni, akkor azok a következő kérdések: mi az igényem önmagámmal szemben, mit képviselek most, miben szeretnék fejlődni, mi az, amit elérhetek és mi az, amit nem?8 9 Hamvas Béla szerint arra, hogy betölti-e az egyház a küldetését, legjobban az irritációból következtethetünk, amit környezetéből kivált. Nem lehet meg nem történtté tenni az evangélium jézusi meghirdetését. Isten elől az ember nem térhet ki, válaszolnia kell szavára. Az Antikrisztus mindent elkövet, hogy ezt az eseményt elbagatellizálja, homályba borítsa.« Max Weber nagyon hasonló módon fogalmazza meg ezt a gondolatot a vallási etika és a világ kapcsolatát elemezve. Minél inkább személyessé válik a hit, minél valóságosabbá válik az üdvbizonyosság, annál nagyobb lesz a feszültség a vallás és a világ realitása között.10 3 I.m. 207. p. 4 Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere, (Hilarius: Contra auxentium) 25. p. 5 Szomorúan jegyzem meg, hogy 2004 nyarán Kapolcson a katolikus templomban tanúja voltam, ahogy kortárs írók oda nem illő, erkölcstelen, több esetben blaszfémi- kus műveik felolvasásával szórakoztatták a nagyközönséget. Sic! 6 Zahrnt, Heinz: Mire jó a keresztyénség?, 15. p. 7 I.m. 15. p. 8 Benesch, Hellmuth: SH Atlasz, Pszichológia, 456. p. 9 Hamvas Béla: Scientia sacra III., 141. p. 10 Weber, Max: Vallásszociológia, 250. p. 22
