Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök és Beöthy Ödön két leválváltása a vegyes házasságokról (1839). Two Exchanges of Letters between Bishop Ferenc Lajcsák and Ödön Beöthy about Mixed Marriages (1839)
Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök és Beöthy Ödön két levélváltása a vegyes házasságokról (1839) 3. Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök levele Beöthy Ödönhöz, 1839. július 14. Tekintetes Táblabíró Úr! Midó'n június 27-i levelét több tekintetben örömmel olvastam, nem lehetett másrészről nem sajnálkozva tapasztalnom azon elfogultságot, mely soraiból több tárgyakra nézve kitetszett. Méltánylani fogja tehát, tekintetes táblabíró úr azon pásztori és atyai gondosságot, mely nem engedheti, hogy egy nevezetes hívemet oly fontos igazságokra nézve homályban vesztegelni hagyjam, kivált, midőn biztos reménységem lehet kellő felvilágosítást nyújtva őtet helytelen nézeteinek módosítására bírni. Kettő az főképpen, ami engem, mint lelki atyát s pásztort a levélben sajnosán érdekel, a vegyes házasságok ügyének egyoldalú felfogása t.[udni]i.[llik], és másodszor a vallásbeli elveknek s kötelezéseknek igen hangos, sőt fonák tekintete, s ezekre nézve kívánnék jelenleg tisztább képzeteket eszközleni, nem kételkedve arról, hogy tekintetes táblabíró úr a helyesebb meggyőződésnek engedni, s a világos igazság előtt kebelét el nem fogja zárni. Én azt vártam volna tekintetes táblabíró úrtól, hogy a dolognak fenekére szokott tekinteni, hogy az állításoknak alapját is vizsgálgatja, azt tettem volna fel a vegyes házasság ügyében képes leend a kától, [ikus] tanításnak egész ösz- szefüggését alapjában és következéseiben egyszerre felfogni, hogy első pillanatra által tudja látni, miért tanítja s miért kell azt tanítani a kat.[olikus] egyháznak a vegyes házasságokról, amit tanít. S íme ehelyett azt kell iratában észrevennem, hogy csak a felületen állva betűkkel és szavakkal bíbelődik, míg oly közel vagyon a tárgynak alapos megfejtése, s előtte fekszik azon kulcs, melyet egy Bihar vármegyei nem kától, [ikus] táblabíró oly szerencsés tapintattal azonnal felfedezett.12s A kától, [ikus] egyház ugyanis azt hiszi, hogy egyedül vagyon, teljes és tökéletes birtokában Jézus tanításainak, vallásának s az általa rendelt üdvösségi eszközöknek, azt hiszi, hogy minden, aki őkívüle létezik, hitének és üdvösségének veszedelmében vagyon. Ez a kat.[olikus] hitnek fő és sarkalatos, közönségesen ösmért elve, mely nélkül lenni megszűnt, melyet tanítani, tartani és terjeszteni nemcsak szabad, hanem kötelessége is. Ezen önigazságáról és szükséges voltáról való meggyőződésnek természetes következése, ahogy híveitől mindent, ami ezen hitnek tisztaságát és erejét veszélyezteti, eltávoztatni igyekszik, eltávoztatnia kell. Minthogy pedig a más felekezetűekkeli házas életet ily veszélyeztetőnek élet és elfogulatlan vizsgálat bizonyítja, ismét csak természetes következése a fő elvnek, és magában másod- vagy harmadik rendű, de éppen oly tagadhatatlan elv, mint az előbbiek, az, hogy a kától.[ikus] egyház a vegyes házasságra való lépésnek barátja nem lehet. S az röviden, ami a pasztoráléban a 2., 3., 4. és 5. lapon mondva s kifejtve vagyon, s amiben tekintetes táblabíró úrnak megállapodni tetszett, holott egy kevés türedelemnek tovább olvasva azon szavaknál, s ha kivételt szenvedett is las A célzás Szilágyi Lajosra és a Lajcsák-körlevél nyomán a vármegyéhez beadott tiltakozására vonatkozik.
