Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Marjovszky Tibor: A Misna Middót traktátusa. The tract of Misna Middot
M arj ovszky Tib or A Misna Middót traktátusa In memoriam Prof. Dr. Kocsis Elemér (2009. május 7. +) A Misna utolsó előtti - „Szent dolgok” - rendjének tizedik traktátusa. A Templom és melléképületeinek leírását adja, méreteiről rendelkezik. Innen a címe is: Middót (Méretek). Ez természetesen nem az első Templom, amelyről részletesen ír a Királyok és a Krónikák könyve.1 A fogság után a Templom újjáépítésekor - bár figyelembe vették az első Templomot -, de sok mindent Ezékiel látomása alapján alkottak meg. Ennek nyomai a Middótban is megtalálhatók.2 A Második Templomról nem rendelkezünk bibliai leírással, kivéve egyetlen számba jöhető hellyel, de ezt a traktátus nem veszi figyelembe3. A heródesi Templomról Josephus kétszer is tesz részletesebb említést, amelynek adatai azonban különböznek az itt szereplőtől. Mégis azt kell mondanunk, hogy az itt leírtak, a lerombolás megelőző száz év állapotát tükrözik. A templom a várostól északkeletre, Mórija „hegyén”állt, a helyét Templomhegynek {bét habbajit) nevezték. Magas fal vette körül, amelynek négyzet alakú területe a Misna szerint ötszáz könyök, míg Josephus szerints négy stádium nagyságú volt. A Templom ennek északnyugati oldalán helyezkedett el. Ezt a hegyen belül egy alacsony fallal(szór«;6) külön is elkerítették, illetéktelen, illetve rituálisan tisztátalan behatolás ellen. A Templom s a második fal közötti távolság tíz könyöknyi volt. Innen tizenkét lépcsőn lehetett feljutni az Asszonyok Udvará”-hoz, ebből ismét tizenkét lépcső vezetett az „Izraeliták Udvará”-ba. Ehhez csatlakozott a „Papok Udvara”, ahol az áldozati oltár állt. Innen tizenkét lépcső vitt fel a Templom épületéhez, amely három részből állt: előcsarnokból, a „Hékál”-ból, ahol a füstölőoltár, a gyertyatartó, s a Szent Asztal volt található, valamint a Szentek Szentjéből. Ezekhez három oldalról - észak .kelet és nyugat - melléképületek csatlakoztak. Mindezeket fal zárta körül, amelyet [templomjudvar-falnak neveztek. 1 íKir 6; aKir 3-4. 2 mMid 11,5; III,1; IV,1-2. 3 Ezsd 6,3. 4 Ant XV. n,3-5;Bell V. 5,1-6. s Ant XV. 11,3-5. 6 A névszó a Misnában csak egyszer fordul elő (mMid 11,3). A szó valójában nem jelent falat, inkább zárat, „bezárót”, azaz egyfajta kerítést. Siírospahiki Fázniuk 125