Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Kálvin transzformációs nézete g) Kötelességünk, hogy megreformáljuk a gazdaságot az igazságosság és a becsületesség eszközei révén. Jóllehet többet is elmondhatnánk, de a fenti különbségtétel a szegénynek és az üzleti vállalkozásnak befektetésre adott hitelek között így is azt mutatja, hogy a gazdaság történelmének egy fordulópontján Kálvin részleteiben gondolta át ezt a kérdést. A hivatásos uzsorások és a banktársulatok jogos korlátozásának szükségszerűsége Kálvin bankügyi nézeteire érdemes odafigyelni. Egyetértett a családok és barátok (általánosságban a magánszemélyek) közötti üzleti hitelezésekkel. Ugyanakkor nem értett egyet azokkal, akik abból éltek meg, hogy pénzt hiteleznek. Azt mondja például: Ami az uzsorát illeti, aligha lehetséges a világon olyan uzsorást találni, aki egyben nem zsaroló is, és nem vált a törvénytelen és tisztességtelen haszon rabjává. ... Az is nagyon furcsa és szégyenteljes dolog, hogy amíg mások fenntartásuk eszközeit nehéz munka árán szerzik meg, ... addig a pénzkereskedők kényelmesen ülnek tétlenül, és sarcot szednek a másik ember munkájából.h4 Kálvin ugyanebben az összefüggésben egyértelművé teszi, hogy a törvényes kereskedők keményen dolgoznak, ő azonban olyan pénzkereskedőkre gondol, akik rabolnak és fosztogatnak igazságtalan, alattomos szerzési módszerekkel, amelyekkel „a gazdagok elnyelik a szegényeket”. Figyelmesen hozzáteszi, hogy lehetséges megfelelően kölcsönadni. Az Ezékiel 18-ról írt kommentárjában Kálvin azt mondja, hogy még a pogány népek is látják, hogy az uzsorával való foglalatosság (abban az értelemben, hogy igazságtalanul és könnyen jut valaki pénzhez) bűntény, és nem szabad megtűrni a társadalomban. Ez oda vezette Kálvint, hogy elutasítsa a hivatásos hitelbankok alapítását. Úgy vélte, hogy ezek valóban az uzsora irányába mennének el, mivel monopóliumot hoznának létre, és túlságosan magas kamatlábat állapítanának meg. Kálvin után a Béza Tódor vezette lelkipásztorok 1580-ban szintén tiltakoztak az ellen, hogy Genfben bankot alapítsanak.'« Egy érdekes jelenséggel állunk itt szemben: Kálvin támogatta a kemény munkát, takarékosságot, keresztyén fegyelmet és jótékonykodást, és ismételten elmondta, hogy vannak a pénzből szerzett haszonnak is helyes módjai, ugyanakkor mindig figyelmeztetett a kapzsiságra és az igazságtalanságra. Gyakran hangsúlyozta azt, hogy a gazdagságot egyensúlyban kell tartani, és a közjó érdekében kell használni. Kálvin kora óta a gazdasági helyzet megváltozott és kiterjedt, de a gazdaság szerepének alapvető kérdése a társadalmi igazságosság vonatkozásában ma is ugyanolyan égető helyi és nemzetközi szinteken egyaránt. A nemzetközi vállalatok és bankügyi politikák valóban vétkesek lehetnek az uzsora bűnében. 64 64 Megjegyzések a Zsoltár 15,5-ről, in Calvins Commentaries vol.IV (Grand Rapids: Baker Books, reprinted 2003), 212.sk. 6s Biéler, 147. Si'iriispaliiki Fii/.ijil 55
