Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Sawyer Frank A gazdaság szekularizálódása Mit szóljunk ahhoz a tételhez, hogy a kálvinizmus vezetett a kapitalizmushoz? Biéler arra a következtetésre jut, hogy Max Weber és Ernst Troeltsch meglátásai a kálvinizmus egy későbbi szakaszára érvényesek, és valójában a kálvinizmus szekularizálódása vezetett az egyoldalú kapitalista megközelítéssel való könnyed keveredéshez.66 A református protestantizmus és a puritán munkaetika gyakran eltávolodott Kálvintól, amint hatással lett rájuk az ipari forradalom, illetve a gazdasági szféra és az élet más területeinek folyamatos szekularizálódása.6? Következésképpen „a kálvinizmus annak eredeti formájában nem eshetett abba a hibába, hogy nem vette észre a kapitalizmus veszélyeit és bűneit már a kezdetektől, és nem ellenezte azt abszolút szigorúsággal”.68 A „református dogmatika és etika fellazulása” vezetett el a kálvinisták között a kapitalista bűnök nagyobb elfogadásához. Ezzel nem azt akaijuk mondani, hogy a kapitalizmusnak nincsenek erősségei vagy erényei, de itt most a kapitalizmus problematikus oldalával van dolgunk.66 Kálvin társadalmi fókuszának köszönhetően pedig könnyű neki szocialista színezetet adni, mint ahogyan könnyen csinálhatnánk belőle kapitalistát is. Egyesek szerint az, amiről azt gondoljuk, hogy korai kálvinista gazdaságpolitika, az valójában a genfi helyzetre vezethető vissza. Annak érdekében, hogy a város megtartsa politikai szabadságát, szüksége volt gazdasági fejlődésre. A Kálvin által szorgalmazott kemény munka és takarékosság pedig éppen beleillett ebbe. Kálvin idejében a városnak lehetősége volt pénzt kölcsönözni más protestáns városoktól történelmének egy válságos helyzetében. A francia és itáliai protestánsok az üldözések elől menekülve különféle képességekkel, szakértelemmel, tehetséggel érkeztek Genfbe. A város a selyem, az órák, a nyomtatás központja lett, és a korai kapitalista hozzáállásnak három jellegzetességét hordozta magán: termelési készség, tőkebefektetés és terjesztési piac. Két tényező vegyült: i) a kálvinizmus támogatta a társadalmi és gazdasági fejlődést; ii) a mesteremberekből és kereskedőkből álló városi középosztály kicsiny kezdeményei — amely egyben a feudalizmussal való szakítás kezdete is volt - vonzódtak a kálviniz- mushoz, mint ami olyan új dinamikus mozgalom, amelynek nemcsak teológiai üzenete van, hanem társadalmi látása is.?6 Azok számára, akik a kálvinizmussal egy olyan lelkiség felé fordulnak, amely a mindennapi életben kapott aktív elhívásban nyilvánul meg, kísértésként jelentkezik az, hogy saját cselekedeteikre támaszkodjanak. Ez állandó kísértés, meg kell tehát tanulnunk, hogy „nem nevezzük többé Istenünknek 66 Biéler, VI,fej., ’Calvinism and Capitalism’. Ld. még André Biéler, The Social Humanism of Calvin (Virginia: John Knox Press, 1964). 67 Bob Goudzwaard, Capitalism and Progress: A Diagnosis of Western Society (Grand Rapids: Eerdmans, 1979). 68 Biéler, 454. 66 Vö. Frank Sawyer, The Poor are Many: Political Ethics in the Social Encyclicals, Christian Democracy, and Liberation Theology in Latin America (Kämpen: Kok, 1992), 16. 70 Rövid összefoglalót ld. McGrath, op.cit., 225.skk. A magyar nyelvű kiadásban: 240.skk. 56 56 Siilil\|lillilki FÜZíll’k