Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Sawyer Frank Akik hasznosan alkalmazzák mindazt, amit Isten rájuk bízott - azt mondjuk róluk, hogy kereskednek. Az istenesek életét jogosan hasonlíthatjuk a kereskedéshez, hiszen annak érdekében kell cserekereskedniük egymással, hogy összetartsák a közösséget. Az az igyekezet, amellyel minden ember betölti a rábízott hivatalt, a hivatás maga, a megfelelően cselekvés képessége és egyéb tehetségek - ezekre mind úgy kell tekintenünk, mint különféle portékákra, hiszen a remélt haszon és cél nem más, minthogy a közösség természetes kapcsolatait elősegítsék. 5S ...amikor azt látjuk, hogy Isten úgy alkotta meg az emberiséget, hogy egymás szövetségesei legyünk, és senki se húzódjon vissza ott, ahol segíteni tud, hanem mindennel, ami rendelkezésünkre áll, a közjóhoz járuljunk hozzá, előfordulhat-e, megtehetjük- e, hogy nem indít meg az ilyen közösség?^6 Nem is lehetséges az, hogy az emberek, ha igazán meg vannak győződve arról, miszerint Isten nekik mindannyiuknak közös atyjuk és Krisztus a közös fejük, testvéri szeretettel ne egyesüljenek, s javaikat egymással kölcsönösen meg ne osszák.s7 Kálvin, az Isten kegyelme nélküli bűnös ember jóra való képtelenségének teológusa itt már társadalom- etikus, aki az összhang lehetőségét és a közjót képzeli el. Nem arról beszél, hogy fektessük be minden erőnket egy nagyon is individualista versengésbe, hanem erőnket arra használjuk fel, hogy összetartsuk a közösséget, erősítsük az egészet. Ezt Jézusnak a „talentumokról” szóló példázatára és Pál apostolnak arra a kijelentésére alapozza, hogy egymástól nem függetlenül élünk, és „minden Istentől van”, amelyet aztán Pál a test egymást szolgáló tagjainak analógiájára fejt ki (lKorinthus 12). Tudjuk, hogy a teológiatörténet folyamán ezt időnként úgy is magyarázták, hogy a láb csak maradjon láb, és ne törekedjen magasabb szerepre. Kálvin azonban olyan kijelentéseket tesz, amelyek azt mutatják, hogy a teremtési rendnek nem egyfajta merev modelljét alkalmazta a társadalmi rend kérdésében. Kálvint lenyűgözte a teremtési rend „architektúrája”, de tudta, hogy a társadalmi rendeket emberek igazgatják történelmi helyzetekben. Kuyper ismét csak erre épít, amikor a fennálló társadalmi rend szerkezeteinek „architektonikus” kritikájáról beszél. 58 5. Isten Igéje történelmi helyzeteket szólít meg (egy gazdasági példa) Minden történelmi helyzetet elemezni kell Amikor Isten Igéjét történelmi helyzetekre alkalmazzuk, tudatában kell lennünk annak, hogy milyen hermeneutikai szűrőt alkalmazunk. Része ennek az a kérdés, hogy közvetlenül vagy közvetve alkalmazhatók-e a társadalometikával kapcsolatos bibliai tanítások és illusztrációk a történelem különböző szakaszaiban. Természetesen nagy különbségeket találunk ezekben a kérdésekben az O- és Újszövetségben. (Ez az oka annak, hogy a teokratikus és mili55 Calvin, Harmony of the Gospels, Matthew 25:15 & 20. 56 Calvin, Sermon XIII on 1 Corinthians 11:11-16. 57 Institutio, IV.i.3. 58 Ld. 35. lábjegyzet. 52 Silriis|ialaki Fii/Hi'k