Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Kálvin transzformációs nézete táns keresztyének nagy előszeretettel hivatkoznak ószövetségi textusokra.) Kálvin tudatában volt annak, hogy a társadalometikát a polgári vagy bíráskodási törvények vonatkozásában - amelyek nem egészen ugyanazok, mint az erkölcsi törvény követelményei - történetileg kell alakítani és alkalmazni. így ír: ...az egyes nemzetek számára bizonyára fennmaradt az a szabadság, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyekről előre látjuk, hogy hasznukra válnak, amelyek mégis a szeretetnek amaz állandó szabályához legyenek szabva úgy, hogy - ha formailag különböznek is - alapelvük ugyanaz legyen. Az állami szervezetek, mivel bizonyos körülményekre vonatkoznak ... egyformán csak valamennyien ugyanazon méltányosságra törekedjenek: nem baj, ha különböznek. [törvények előnyben részesítése] ... idői, helyi és népviszonyokhoz... [alkalmazandó^ Kálvin természetesen gyakran kijelenti, hogy az a lényeg, hogy nem minden törvény és nemzet „ugyanazon méltányosságra törekszik”, és ezért kell újból és újból meghallanunk Isten Igéjét társadalometikánkra nézve. Kálvin Isten törvényét erkölcsi törvénynek hívja, és azt mondja, hogy a „természeti törvény” és az emberi „lelkiismeret” tanúskodik erről az alaptörvényről. A továbbiakban folyamatosan ezt az alap erkölcsi törvényt (Isten törvényét) vázolja fel, mint ami az igazságosság, egyenlőség és szeretet megfelelő mértéke lehet számunkra. Az erkölcsi törvény elengedhetetlen a társadalometika számára.6'1 Kálvin rámutat arra, hogy az, ami jogilag helyes, nem mindig jelenti azt, hogy Istennél is helyes. A 8. parancsolatot magyarázva (ne lopj!) azt mondja, hogy amikor a hatalmas „a jog látszata alatt veszi el a másét”, hogy becsapja egyiigyűbb felebarátját, vagy durva és embertelen törvényeket alkalmaz, hogy „elbuktassa a gyengét”, Isten akkor is látja az igazságtalanságot, még ha az ki is vonja magát az emberi törvényes ítélkezés alól.61 Kálvin és a kapitalizmus: az uzsora és a jogos haszon megkülönböztetése A Szentírásban határozott textusok vannak, amelyek tiltják az uzsorát, és emiatt évszázadokon keresztül egészen Kálvinig az egyház hivatalosan tiltotta a kamatszedést. Az uzsorát gyakran definiálták kamatszedésként. Kálvin arra az álláspontra jutott, hogy az uzsora mint igazságtalanság kifejezetten a szegénynek adott kölcsön utáni kamatszedést jelentette, vagy általánosságban a befektetési hitelre kért túlságosan magas kamatot. Kálvin kommentárjaiban fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját (pl. 3Mózes 25; 5 Mózes 23; Zsoltár 15,5; Ezékiel 18). A gyakorlatban a kamatköteles hitelek már jóval Kálvin előtt közismertek voltak, léteztek bankár családok és banktársaságok. Például az itáliai Medici és a német Fugger bankárok hatalmas vagyon felett rendelkez59 Institutio, IV.xx.15-16. 6,1 Ld. Nicholas Wolterstorff, ‘Can Human Rights Survive Secularization?’, in Perspectives: A Journal of Reformed Thought (Grand Rapids: Reformed Church Press) March & April, 2008. 61 Institutio, II.viii.45. Nál'lhjlillüki Fizetek 53
