Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Sawyer Frank világra, egyetemekre, a sport világára stb. Ezek a szektorok kevésbé voltak szekularizáltak és uralkodók Kálvin korában. Teonóm fókusz: „az élet folyásának az isteni törvény szabálya szerint való módja” Elmondtuk, hogy Kálvin egzisztenciálisan figyel Isten Igéjére, és hogy Isten Igéje Isten- és önismeretet ad. Önmagunk ismerete pedig leginkább akkor veszi kezdetét, amikor meglátjuk „képességeink hiányát”. Isten ismerete elénk tárja az Ő méltóságát, igazságosságát és szeretetét. Ez különösen is igaz, amikor Isten törvényére figyelünk. Kálvin a következőképpen fogalmaz: A tökéletes belátás ... legfőképp három dologból áll: abból, hogy Istent ismerjük, ismerjük irántunk való atyai szeretetét, amelyen a mi üdvösségünk nyugszik, s az élet folyásának a törvény szabálya szerint való módját.41 Kálvin még ugyanezen az oldalon hozzáteszi, hogy ennek a lelki belátásnak a tényleges megértésében és alkalmazásában „a legkiválóbb elméjű emberek is vakabbak a vakondnál”. De az útközben előforduló hibáktól és tévedésektől függetlenül mindenki láthatja, hogy „az élet folyásának az isteni törvény szabálya szerint való módja” áll Kálvinnak az egyéni és közösségi etikáról alkotott elképzelésének középpontjában. Wolterstorff összefoglalásában: Az eredeti kálvinizmus akkor azt a szenvedélyes vágyat jelenítette meg, hogy átalakítsa a társadalmi világot úgy, hogy az többé ne idegenedjen el Istentől. Ily módon az emberiségtől sem idegenedik el, mivel Istennek az az akarata, hogy a társadalom a közjót szolgáló rendezett „testvériség” legyen.42 * A „törvény harmadik haszna” Amíg Luther a törvényről és az Evangéliumról úgy gondolkodott, mint amelyek poláris viszonyban állnak: kétféle életet (a cselekedetek vagy a hit általi) és kétféle birodalmat (állam és egyház) jelölnek, addig „Kálvin, aki Luthert követi a döntő kérdésekben, mit sem tud a törvény és az Evangélium összeegyeztet hetede ínségéről”.44 Másképpen megfogalmazva: Luther felismerte a törvény „politikai hasznát”, mely a társadalmi rendet tartja fenn, és a törvény „teológiai hasznát”, mely a bűnösségünkről győz meg. Azonban nem hangsúlyozza annyira, mint Kálvin a törvénynek egy harmadik hasznát is, mint ami Isten útmutatása a hitben élők számára. Luther inkább kívánta az Evangéliumnak (kegyelem) arra az erejére helyezni a hangsúlyt, amely arra tanít, hogy szeretetben éljünk másokkal. Kálvin és mindazok, akik a „harmadik haszon” követői voltak, azt mondják, hogy az újjászületett híveknek továbbra is szükségük van a Tízparancsolatra mint a kegyes élet útmutatójára.44 Kálvin a törvénynek ezt a hasznát ráadásul a törvény legfőbb hasznának neve41 Institutio, II.ii.18. 42 Until Justice, 21. 44 Otto Weber, Foundations of Dogmatics (Grand Rapids: Eerdmans, 1983) 2.köt. 362.skk.: ‘God’s Good Commandment'. 44 Otto Weber, op.cit., 394. 48 Siiri)S|iiiliiki Füzeid
