Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views

Sawyer Frank

nem tudott írni-olvasni, a kommunikáció tehát többnyire szóban vagy képekben történt. Kálvin korára ez jelentősen megváltozott, könyvek jelentek meg helyi nyelveken. Az amerikai kontinenssel való kapcsolat és a Jóreménység- fokát megkerülő útvonal lehetővé tette a világkörüli hajóutazást. Ennek köszönhetően a kereskedelem, az utazás és az eszmék terjedése egyre szélesebb körben folyt. Társadalmi megmozdulások történtek, amelyek egyre inkább eltávolodtak a feudalizmustól a kereskedők és iparosok „középosztálya” felé. Ezzel egy időben a banktársaságok is megerősödtek. De ne feledkezzünk meg magáról a protestáns mozgalomról sem, amelyet a történelemnek azon a pontján eléggé radikálisnak és forradalminak tartottak. Elvégre Luther elutasította a pápa és az egyházi zsinatok tekintélyét. Ha ezt meg lehetett tenni az egyházi és a vallási tekintélyekkel, akkor mire lehetnek még képesek a reformátorok a politika és a gazdaság terén? Izgatottság és félelem övezte mindezt. Ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy Genfbe költözve - ahol a reformáció mozgalma igyekezett megszilárdulni - Kálvin szükségét látta annak, hogy újraolvassa, újragondolja, és az új feladatok tükrében újraalkalmazza Isten Igéjét.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kálvin erőteljesen hitt abban, hogy Isten Lelke vezetésének kell magunkat alávetni, és hogy ez a vezetés különösképpen is Isten Igéje által történik, amely legvilágosabban a Szentírásban található meg. Ezért mondhatja azt Kálvin: „a Szentlélek ... erejét akkor hozza napfényre és fejti ki valójában, mikor az Igének megvan az őt megillető tisztelete és méltósága”. Hasonlóképpen: „az Ige az az eszköz, mellyel az Úr a Szentlélek világosságát híveinek osztogatja”.«

Amit tehát a bevezető bekezdésekben elmondtunk, az arra mutat rá, hogy Kálvin szerint Isten Igéje egzisztenciálisan szólít meg. Ezen azt értjük, hogy Kálvin úgy figyelt az élő Isten hangjára, mint ami tekintéllyel bíró szót szól, amelyet aztán jelen helyzetünkben alkalmazni kell. Ezt később is gyakran megtaláljuk a református tradícióban.«

2. Isten Igéje önismeretet ad

A szekularizációról és a vallás hatásáról szóló legutóbbi tanulmányában Charles Taylor arra mutat rá, hogy a protestantizmus kálvinista szárnya egész társadalmak átrendezését képzelte el. Az egyház reformátorairól Taylor általánosságban a következőket mondja: „Elképzelésüknek három oldala van: (1) élesebben látják, hogy milyen átalakulásra vagyunk elhivatva; (2) élesebben látják hiányosságainkat; (3) tisztábban látják Isten nagyságát. Ezek összetartoznak ... és ugyanannak az elképzelésnek a különböző oldalai, amint azt maga Kálvin is mondja.”« Taylor lábjegyzetben Kálvin Institutiojának bevezetését jelöli meg. Valóban, amikor kezünkbe vesszük ezeket az első oldalakat, látjuk, hogy Kálvin dinamikus kapcsolatban fogja össze Isten-ismeretünket, önismeretünket és a változás keresésének szükségességét. Ezt mondja Kálvin: 23 24 *

23 Institutio, I.ix.3. Magyarul: Kálvin János, A keresztyén vallás rendszere. Ford. Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv. (Pápa: Ref. Főiskolai Könyvnyomda, 1909).

24 M. Eugene Osterhaven, The Spirit of the Reformed Tradition (Grand Rapids: Eerd- mans, 1971), vi.fej.: ‘The Christian and the Social Order’.

23 Charles Taylor, A Secular Age (London: Harvard University Press, 2007), 77.

42 Si)ro\|)ii(iiki felek