Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Kálvin transzformációs nézete beleillenek ebbe a képbe. Őszinte bűnbánatra is szükségünk lesz ebben a Kál- vin-évben. Ebben a tanulmányban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy sok pozitív és elismerő kijelentést is találunk társadalometikájával kapcsolatban. Ha ezek közül néhányat egymás mellé állítunk, láthatjuk, hogy van mit tanulnunk tőle ma feladataink között is. Nem arról van szó, hogy pontos etikai válaszokat keresünk ötszáz évvel azelőttről, hanem sokkal inkább egyfajta etoszt és alapelveket. Pozitív megközelítések Engedtessék meg nekem, hogy megemlítsek néhány olyan területet, amely Kálvin társadalometikai szemléletmódját mutatja be. Az első olyan vezetőként szokták emlegetni, aki pozitívan állt hozzá az üzleti célú hitel és a kamatszedés legitimitása kérdéseihez. Szokás őt úgy is emlegetni, mint aki elősegítette a „protestáns etika” (felelősségteljes munka és takarékosság) megszületését, amely egyesek szerint a kapitalizmus kialakulásához vezetett - amiről később még többet írok. Mások arra mutatnak rá, hogyan segítette elő a demokrácia modern formáinak kialakulását - beleértve a gyülekezeteket irányító tanácskozó testületet (presbitérium). Társadalomszemlélete jelentette az első lépéseket a különböző szférák felelőssége, valamint az alapvető szabadságjogok szükségessége felé.12 A reformáció egyik közvetett demokratikus vonatkozása az volt, hogy új spiritualitást adott az emberek többségének. A szerzetesi és intellektuális élet „magasabb” spiritualitása jóval fölötte állt a gyakran írni-olvasni nem tudó dolgozó rétegnek. Az átlagember az értékesség és erő új érzetét kapta a spiritualitásnak ezzel az új demokratizált értelmével. A reformáció magasra emelte a munka és a családi élet istentiszteleti jellegét. Ugyanakkor a Biblia olvasásának új hangsúlya az analfabétizmus problémájának gyors reformjához is vezetett. Azt tartják a reformációról, hogy elősegítette az egyén értékét. (Természetesen nem szabad feltételeznünk, hogy mindez problémamentesen történt, hiszen az új tendenciák magukba foglalhatták az individualizáció veszélyét, egészen a széttöredezettség pontjáig - a protestáns mozgalom valóban erre a sorsa jutott.) Kálvin szintén világosan felemelte szavát a háború és az erőszak ellen.'3 Ösztönösen megérezte az ideológiáknak és a hatalomnak arra való hajlamát, hogy a szociális igazság normáival visszaéljenek. Felemelte szavát a társadalmi gonoszságok, pl. a rabszolgatartás ellen: Hogy az elsőként szolgasorba hajtott embereket hódítás morzsolta fel vagy elszegényedésük juttatta erre a sorsra, a természeti rendet minden bizonnyal erőszak ron12 Abraham Kuyper, ‘Hét Calvinism: oorsprong en waarborg onzer constitutioneele vrijheden: een Nederlandsche gedachte’ (Amsterdam: van der Land, 1874). Angol nyelven: Calvinism: Source and Stronghold of Our Constitutional Liberties, in James D. Bratt, ed., Abraham Kuyper: A Centennial Reader (Grand Rapids: Eerd- mans, 1998), 279.skk. cs Vő. The Legacy of John Calvin: Some actions for the Church in the 21st Century (Geneva: the World Alliance of Reformed Churches & The John Knox International Reformed Center, 2008). S<iri)S|ialiiki h'iizclek 37
