Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Sawyer Frank tóttá meg, hiszen az emberi lények arra teremtettek, hogy közösségben éljenek és azt egymás javára tartsák fenn.1“* Amikor azt mondja Kálvin, hogy a természetes rend eltorzult, nagyon is tudatában van annak, amit Arisztotelész mondott, miszerint a rabszolga része a társadalom természetes hierarchikus rendjének. Kálvin korában a rabszolga kereskedelem sajnos újult erővel bontakozott ki az új gyarmatokon a hatalommal való visszaélés kísértéséből adódóan. A rabszolga- kereskedelem kiterjedése még további három századon keresztül folytatódott.^ Az egyház és a keresztyén uralkodók nem voltak lelkileg erősek ahhoz, hogy ennek ellenálljanak a haszonnal járó előnyök miatt.1*’ Még egy példát hadd említsünk: Kálvin azt mondta, hogy azok a gazdagok, akik figyelmen kívül hagyják a szegények szükségeit, sőt rosszul bánnak az elszegényedettekkel annak érdekében, hogy még gazdagabbak lehessenek, „valójában gyilkosok”.1? Kálvin többféle módon is kifejezte azt, hogy nem azonosíthatjuk Isten akaratával a fennálló rendet. Megértette, hogy a társadalometikát minden történelmi korszakban és konkrét helyzetben újra kell gondolni. A tanulmány célja A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy Kálvin gondolkodásának mely elemei mutattak egy transzformációs társadalomszemlélet irányába. Az itt erre adott választ csak egy apró lépésnek tartom, mivel Kálvinnál számos olyan témát találunk, amely összefüggésben áll ezzel a kérdéssel. Kálvinnak Isten Igéjéről alkotott felfogását vizsgáljuk meg, miszerint Isten Igéje t) egzisztenciálisan szólít meg, 2) önismeretet ad, 3) parancsként szól hozzánk, 4) holisztikus módon, és 5) alkalmazható a történelmi helyzetre. X. Isten Igéje egzisztenciálisan szólít nxcg Kálvin elsősorban lelkipásztor és teológus volt, és nem szociológus vagy közgazdász. Bölcsész és jogi képzettsége, valamint az új protestáns lelkűiét befogadása és ahhoz való hozzájárulása azonban azt jelentette, hogy dinamikus módon közelítette meg Isten Igéjét, beleértve a társadalometikai vonatkozásokat is. Természetesen abban a korban az etika csakúgy, mint számos más tudományág nem jutott még önálló státuszra úgy, mint ma. A „társadalometika” kifejezést mai értelmének megfelelően használom, azaz olyan etikát értek rajta, amely nemcsak a személyes motivációkkal és döntésekkel foglalkozik, hanem „társadalmi kérdésekkel” is. Kálvin lelkipásztor és teológus marad még akkor is, ha keresztyén társadalmi gondolkodónak is tartjuk, aki aktívan részt vett polgári ügyek rendezésében is. A Szentírásra úgy tekintett, mint ami az üdvösség üzenetének forrása, mivel Jézus Krisztusról mint Üdvözítőről tesz bizonyságot. Ugyanakkor a Szentírást egy olyan forrásnak is tartotta, amelyen keresztül Isten saját élethelyzetünkben szólít meg mint egyéneket és mint 14 Calvin, Commentary on the Five Books of Moses, Exodus 21:1-6. 15 Vö. A. Giddens, op.cit., 8.fej. 16 Kálvin rabszolgaságot illető kritikájáról további részleteket ld. Biéler, op.cit., 148.skk. 17 Calvin, Sermon XLIV on the Harmony of the Gospels, Matthew 3: 9-10. Ld. még Commentary on the Five Books of Moses, Exodus 16:19. 38 Siinispaliiki Kii/iick
