Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority

A kisebbségi lét kihívásai

Ez a tendencia ráadásul a hanyatlás semmilyen jelét sem mutatja. A protestánsokra jellemző, hogy a spiritualitást elsősorban Krisztussal kapcsolatban definiálják, és ennek fényében definiálják az egyházzal való kapcsolatukat, amíg a katolikusok ennek ellenkezőjét teszik, az egyházzal való kapcsolatnak jut az elsődleges és közvetítő szerep.« Nyugaton a vallás jelenlegi válságában - mely az intézményes vallást és tekintélyt mállasztja - miközben egyéni lelkiségek virágoznak, a római intézmény halhatatlan természetét nem vonhatjuk kétségbe. A vallásos törekvések rendszerező tényezőjeként továbbra is megőrzi jelképes vonzó erejét, ahogyan azt drámaian illusztrálta a II. János Pál halálát övező hitbuzgalom.44 A vallásos gyakorlat továbbra is gyorsabban hanyatlik a fennálló protestáns egyházakban, mint a római közösségben.45 A protestantizmus szenved intézményes láthatóságának hiányától és megosztottságától. Az iszlám már fölébe kerekedett mint a második legnagyobb vallási erő Franciaországban; ez pedig - érthető okokból - olyasvalami, ami mindenki figyelmét felkelti.

Bizonyos értelemben a franciaországi protestáns kisebbség túlságosan jól alkalmazkodott a többséghez, és ezzel elveszítette lelkét. Kompromisszumok a humanisztikus szekuralizmussal egyik oldalon és a római katolicizmussal az ökumenizmuson keresztül a másik oldalon, súlyos terhet róttak kisebbségként az identitására. Ez következésképpen számbeli hanyatláshoz vezetett, ami fájdalmas jelenség a franciaországi történelmi egyházak számára, olyan tény, amelyet az egyre szaporodó evangelikál egyházak növekedése csak még inkább alátámaszt. A tanbeli identitás elveszítése és a tiszta üzenet hiánya mind veszélyezteti túlélését.

A franciaországi protestantizmust fenyegető problémáknak ez az esettanulmánya vezet el a következő meggondolásokhoz azokkal az előnyökkel kapcsolatban, amelyeket a kisebbségi helyzetből kovácsolhatnánk, ha következetesek tudnánk lenni. 43 44 45

43 Ahogyan azt Friedrich Schleiermacher már megjegyezte. Vö.: André Birmelé, Le salut en Jésus-Christ dans les dialogues aecuméniques (Paris/Genéve: Cerf/Labor & 'Fides, 1986); Paul Tillich, Substance catholique et principe protestante

(Paris/Genéve: Cerf/Labor & Fides, 1995); André Gounelle, ‘Catholiques et Protestants: du bon usage de la difference’ in: Daniel Marguerat, Bernard Reymond, szerk., Le Pj-otestantisrne et son auenir (Geneve: Labor & Fides, 1998), 61-76; Paul Wells, ‘Eglise et histoire, un modéle pour interpreter la difference entre le Catholicisme romain et le Protestantisme’ La Revue réfonnée 54 (2003), 40-53.

44 Jean-Marie Donegani, Guy Lescanne, Catholicismes de France (Paris: Desclée- Bayard 1986), 276.

45 Jean-Paul Willaime, ‘Risques et atouts de la précarité protestante’ in Marguerat, Reymond, eds., Le Protestantisme et son avenir, 32.

Siiruspalaki Fiizclck 25