Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority
Paul Wells A kisebbségi lét előnyei A kisebbségeknek sok lehetőségük van a cselekvésre, mihelyt felvállalják státuszukat, és aszerint terveznek és cselekszenek.“»6 Európában a jelen kort a társadalmi kártyalapok újraelosztása jellemzi, amikor a kisebbségek ügyesen előrébb vihetik ügyeiket. Ha egyrészt a helyzet az ultramodern szekularizáció bomlasztó hatására a korábbi tekintélyek felbomlásáról tanúskodik, akkor ezzel együtt létezik egy más jellegű, újjáéledő vallásos éhség, melyből buddhista csoportok, muzulmánok és evangelikál csoportok húzhatnak hasznot, nem szólva a szekták sokaságáról, melyek sáskamódjára lepnek el bennünket. Úgy tűnik, hogy ezeknek a mozgalmaknak a közös nevezője abban a tényben található, hogy non-konformisták, harcosak és valami olyan másvalamit kínálnak, ami megfelel az igényeknek.^ Az aktív kisebbségek lélektanáról írt klasszikus elemzésében Serge Moscovici leírja, hogy az olyan kisebbségek, amelyeket a múltban „deviáns” jelzővel volt szokás illetni, hogyan gyakorolnak hatást a többségekre. Nézetei közül több is időszerű a jelen tanulmány szempontjából. A cselekvő kisebbségek azok, amelyek úgy fejlődnek, hogy összeütközésbe lépnek az elfogadott normákkal, ahelyett, hogy egyszerűen azt keresnék, hogyan alkalmazkodjanak a status quo-hoz. Amikor ezt teszik, az átalakulás cselekvőivé válnak, és befolyásuknak köszönhetően növekedésnek indulnak.“»8 Ez a pont önmagában felveti azt a kérdést, hogyan cselekedtek a keresztyén egyházak, amikor szembesülniük kellett a modernizmussal: csak az ellenük folytatott utódvédharcok után hódoltak be az új eszméknek, és csak amikor elfogadta őket a többség a társadalomban. Számos etikai kérdés, mely szakadást okozott olyan témákban mint abortusz, homoszexualitás, női lelkészség, túlságosan nyilvánvaló példaként szolgál erre. Az egyházak azt a benyomást keltették, hogy idejétmúltak, nem pedig azt, hogy lenne valami mondanivalójuk. A kisebbségi lét önmagában és önmagától még nem gyakorol hatást. Ezzel kapcsolatban Moscovici a következő döntő tényezőkre hivja fel a figyelmet. A kisebbségként létezés és cselekvés alapvető. Gyakorlati értelemben a mondanivalóval - precíz tétellel és következetes nézőponttal - való rendelkezés alakít át egy passzív kisebbséget befolyásos csoporttá. Hogy nem ért egyet azzal, amit természetesnek vesznek - a többség „ortodoxiájával” -, az kevésbé számít. Amikor az embereket arra akarják rávenni, hogy valami újban higgyenek, akkor el kell őket bizonytalanítani abban, amit addig normálisként fogadtak el. Ez azt jelenti, hogy egy kisebbség akkor működik jól, amikor egy olyan ellentmondó álláspontra helyezkedik, amely megkülönbözteti a világméretű magatartásoktól. Egy kisebbség céljai között olykor szerepelhet még annak a szakadéknak a növelése, amely a többségi gondolkodás és az általa képviselt 46 47 48 46 Y. Bizeul,’Défmition sociologique. Minorité versus majorité’, in Bastian, Messner, dir., Minoritás religicuses dans iespace européen, 95-104. 47 Willaime, Europe et religions, 249.skk. 48 Moscovici, Psychologie des minoritás actives, 14.sk. Vö.: Serge Moscovici, Gabriel Mugny, Eddy Van Avermaet, szerk., Perspectives on Minority Influence (Cambridge: CUP, 1985), különösen az I. rész. 26
