Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority
Paul Wells Minden idők valamennyi borzalma egyszerre működött, és a szenvedés szakadékéba nemcsak a hadseregek, hanem az egész népesség belezuhant. ... Amikor minden véget ért, a kínvallatás és a kannibalizmus maradt az egyetlen, amelytől a civilizált, művelt, keresztyén államok megtartóztatták magukat, és hasznosságuk felől nem voltak biztosak.”8 9 A véres történelem felfokozott évszázadai így hazudtolták meg mindazt, amit a keresztyénség és annak szerzője képviselt. Úgy tűnhetett, hogy a „keresztyén Európa” eszméjéről egyszer s mindenkorra lerántották a leplet, de a mítosz furcsa módon tovább élt, amelyet iszlám csoportok - talán mert megfelel céljaiknak - és a harmadik világ még mindig bevesznek. Azonban az otthoniak tudják, hogy ez az építmény nagyban különbözik attól, ami a Sziklára épült. Európa „keresztyén,” mint ahogyan az instant kávé kávé. Az eredeti halvány utánzata, és sokféle változatban elérhető. Ha csak instant kávénk volna, meg kellene kérdeznünk, hogy létezik-e olyan, hogy valódi kávé. Ugyanígy kétségbe kellene vonnunk, hogy létezik-e egy olyan valódi objektív valóság a vallás tekintetében, amit történelmi és földrajzi értelemben „Európának” hívnak, y A „keresztyén Európa” aligha lehet hathatósabb érv arra, hogy kizárjuk Törökországot az EU-ból, mint az az érv a spanyol ajkúak kizárására Észak- Amerikából, hogy az Egyesült Államok azonos a „fehérbőrű angolszász származású protestánssal”.10 11 A keresztyénséggel nem definiálható Európa, jóllehet a „keresztyénitűd” (christicinitiide) kifejezést, melyet a francia szociológus, Émile Poujat alkotott meg - a keresztyén értékek egyfajta kulturális melléktermékét jelölve ezzel -, szükség esetén igénybe vehetjük.” így beszélhetnék a keresztyénség, a felvilágosodás és a francia forradalom hatásainak szimbiózisáról, melynek következménye egyfajta hibrid valóság, amely értéknek tartja az emberi jogokat, a lelkiismereti szabadságot, a toleranciát és az igazságosságot. Egy emlék, mely változáson megy át, ahogyan azt Grace Davie könyvének címe találóan megfogalmazza.12 Az ilyen eklekticizmus Európa erődje fölött aligha elégítené ki a Jean-Marie Le Penhez hasonlókat, de realisztikusan nehéz ennél továbbjutni. Hasonlóképpen, amikor annak a „keresztyénitűd” természetét vizsgáljuk, amely az európai 27-es klubon belül a vallásos valóságot alkotja, akkor nem egy kisebbséggel szembesülünk, hanem egy patchworkkel. Nincs definiálható 8 Idézi: Paul Johnson, A History of the Modern World (London: Weidenfeld and Nicolson, 1983), 13-14. 9 Vö.: Edgar Morin, Penser {’Europe (Paris: Gallimard, 1987); Jean-Paul Willaime, Europe et religions. Les enjeux du XXIe siede (Paris: Fayard, 2004), 1. fej.; Grace Davie, Europe. The Exceptional Case. Parameters of Faith in the Modern World (London: Darton, Longman & Todd, 2002); Grace Davie, Danielle Hervieu-Léger, szerk., Identitás religieuses en Europe (Paris: La Découverte, 1996). 1,1 Felice Dassetto, ‘Musulmans de l’Europe des douze. Entre un espace vécu et une stratégie d’implantation’ in Gilbert Vincent, Jean-Paul Willaime, szerk., Religions et ti-ansformations de l’Europe (Strasbourg: Presses Universitaires, 1993), 153-163. 11 Émile Poujat, ‘Le catholicisme comme culture’ in Modernistica (Paris: Nelle éd. Latines, 1982), III. fej., vö. még ugyanattól a szerzőtől: ‘L’Europe religieuse des Etats’ in Religions et transformations de l’Europe, 407-419. 12 Grace Davie, Religion in Modern Europe. A Memory Mutates (Oxford: OUP, 2000). 14
