Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről
Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről De a forrás felszökött s lezengett a madár Váltsd meg az időt megváltod az álmot Ez a vallásos kerti kép eszünkbe juttathatja Augustinus megtérését, aki gyermekhangot vélt hallani a kertben: „tolle lege", amelyet úgy értelmezett, hogy neki szól: „vedd és olvasd” a Bibliát.28 29 A pusztában (kertben) lévő forrás szimbóluma az életre utal, különösen is a hit új életére. A Biblia elején a kert a paradicsomjelképe, a jó teremtés, ahol Ádám sétált Istennel. A Biblia végén egy megváltó jelképet találunk, melyben az „élet fája” a „népek gyógyítására” szolgál (Jelenések 22. rész). A versben szerepel egy sor a római katolikus esti zsolozsma „Salve Regina” tételéből, amely a „siralmak völgyének” fájdalmairól beszél, és ezt kéri: „fordítsd reánk tehát, Szószólónk, irgalmas szemedet...” Ez azt jelenti, hogy nemcsak az ember fordul Isten felé, hanem létezik az isteni hozzánk fordulás is - a kegyelem forrása felszökik. A keresztyén teológia szerint először mindig Isten fordul hozzánk, és ezért kell nekünk vissza-/odafordulnunk Istenhez. Ötödik rész Ha az elveszett szó elveszett, ha az elpazarolt szó elpazaroltatott Ha a nem hallható ki nem ejtett Szó ki nem ejtetett, nem hallatott; A ki nem ejtett szó, a Szó, amely nem hallható, A szó nélküli Szó még mindig az a Szó, mely él A világban, ez a világvilágító; S a fény sütött a sötétben és A Világ ellen ez a csillapítatlan szó még örvényt forgató2? S középpontjában ott a néma Szó. Az ötödik rész az Ige (a Szó) teológiájával kezdődik. Az utalások között megtaláljuk a János evangéliuma első részét, amely a sötétben fénylő „logosz”-ról beszél. Nehéz lefordítani a János 1,10-et: jelentheti azt, hogy a világ nem értette az Igét (a Szót), de azt is, hogy a világ nem győzte le az isteni Igét (Szót). Ezt fejezi a költő, amikor azt mondja, hogy a „világ még örvényt forgató” Isten ellen, Aki Teremtőként mozgásba hozta a világot. A világ örvényforgatása az isteni Ige (Szó) ellen szintén része a „megfordulásnak”, a vers központi témájának. Találkozunk itt kozmológiai jelentéssel (Isten, Aki szuverén úr az ör28 Ez a Vallomásoknak abban a részében (VIII. könyv) található, ahol Augustinus leírja megtérését. Még a részletek is hasonlók: Augustinus a világ gondjaival, a test vágyaival küzdött. Megtérésének alapigéjét pedig akkor találta meg, amikor a Róma 13,13- 14-et olvasta. Ez a rész arról szól, hogy öltözzük fel Krisztust mint új identitást (Augustinus korában jelenthette a keresztség ruháját is) és hogy forduljunk el a test bű- neitó'l, amelyeket Pál fel is sorol: részegeskedés, bujaság, viszálykodás és irigység. 29 Vas István fordítása felcseréli az angol „word” és „world” szavakat. Helyesen: ,A Szó ellen ez a csillapítatlan világ még örvényt forgató” Vagy Eörsi István fordításában: ,A szó ellen a csillapíthatatlan világ ellen törvén”, (a ford, megj.) 59
