Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Teológiai-etikai kérdések az első kőtábla parancsolataiban

Frank Sawyer részt, érdemes hangsúlyozni a Biblia órákon vagy egyéb keresztyén alkal­makon való részvétel lehetőségét hét közben. Mindez nem „váltja meg a vasárnapot”. Egyértelmű, hogy a va­sárnap, mint ami elsődlegesen az istentisztelet napja, eltűnt a nyugati tár­sadalomból. Talán visszahozhatunk valamit a vasárnapból: annak lelki nyugalmát a hétköznapokba. Az a veszély fenyeget azonban, hogy végül feladjuk a vasárnap különlegességét, mely abban rejlik, hogy pihenést ad a munkától és lehetőséget Isten jelenlétének ünneplésére. Ezzel együtt elve­szítjük a „sabbat’ nagy ajándékát is. Vasárnap nélkül az élet többé nem felel meg az „óra et laboréi’ rendjének. Ehelyett inkább a munka és a kikap­csolódás váltakozásából áll, amelynek — akármilyen jó is legyen — szüksége van a lelki dimenzióra is. Nehéz számunkra felbecsülni, milyen nagy aján­dék is a nyugalom és az istentisztelet napja, amíg el nem veszítjük. Itt — mint az élet megannyi területén — Jézus szerint annak veszélye fenyeget, hogy félretesszük Isten parancsolatait annak érdekében, hogy saját ha­gyományainkat kövessük. (Márk 7:9) Melyik etosz? A vasárnap mögött más etosz áll, mint amit a világ követ. Lochman felhívja a figyelmet arra, hogy' a sabbat szabadság etosza külön­bözik az aggodalom, a szorgalom és teljesítmény világi etoszától." Miközben ezekben a világi etoszokban minden tőlünk függ, a negyedik parancsolat szabadság etosza arra emlékeztet bennünket, hogy7 nyugalmat találhatunk Istennél, azaz bízhatunk abban, hogy7 Isten megszabadít ben­nünket mindennapi munkánktól, mely sokszor kudarcba fullad és sokszor bizony tele van bűnös önzéssel. A nyugalom és istentisztelet napja Isten teremtő munkáján és megpihenésén alapszik. (1 Mózes 2:2-3) Éppen ezért általános törvény, nemcsak a zsidóké vagy a keresztyéneké. Szükségünk van erre a napra, mely az istentiszteleté és a nyugalomé. Isten folyamatosan munkálkodik 0ános 5:17), de Isten meg is pihen. Pihenés nélkül nem lelhetjük örö­münket munkánk gyümölcsében. Ha nem pihenünk, a feszültség és kime­rültség munkánk minőségének kárára lesz. A modern életet az idő szétda- raboltsága jellemzi. Minden óránk be van osztva olyannyira, hogy7 eszünkbe sem jut a dolgok rendelt ideje. (Prédikátor 3) Elfelejtjük, hogy vannak különleges alkalmak, amelyeket az Újszövetség „kairos^-nak, tehát oly'an különleges időnek nevez, amelyet Isten rendel el.8 Jakab azt mondja, hogy7 az egész törvény összhangban van. (2:10-13) A negyedik parancsolat kapocs a Tízparancsolat első és második kőtáblája között. Ha figyelmen kívül hagyjuk az istentisztelet és nyugalom napjáról szóló pa­rancsolatot, vajon nem szenved-e csorbát a többi parancsolat? * * 7 )an Miliő Lochman, /1 szabadság útjelzői (Budapest: Kálvin Kiadó, 1991), 67kk. * Szűcs Ferenc, Teológiai etika, 162k. 64

Next

/
Thumbnails
Contents