Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Teológiai-etikai kérdések az első kőtábla parancsolataiban
Frank Sawyer Add, hogy Téged igazán megismerjünk, és minden munkádban, amelyekben világol a Te mindenhatóságod, bölcsességed, jóságod, igazságod, könyörületes séged és igazmondásod, Téged tiszteljünk, dicsőítsünk és magasztaljunk: továbbá, hogy egész életünket, gondolatainkat, beszédeinket és tetteinket arra irányozzuk, hogy a Te nevedet miattunk szidalom ne érje, hanem inkább szálljon arra dicséret és dicsőség. 122. kérdés-felelet Emlékezz meg a nyugalom napjáról, hogy megszenteld azt! 321-ben Nagy Constantinus császár a vasárnapot tette meg a keresztyén szombattá, a megszentelendő nyugalom napjává a keresztyén országokban. Tudjuk, hogy azelőtt az őskeresztyének a hét első napján gyűltek össze, a „mi Urunk napján”, vagyis azon a napon, amelyiken Krisztus feltámadt a halálból. Korán reggel és késő délután, a napi munka után gyűltek egybe istentiszteletre. Constantinus „teljes szombattá” tette a vasárnapot, a nyugalom és az egyház napjává. Évszázadokon keresztül mintául szolgált ez sok helyen. Volt idő, amikor fontos nappá vált a család és az ismerőslátogatás számára. Napjainkban, a posztkeresztyén kultúrában, a vasárnapból sport- és bevásárló nap lett. A demokratikus országokban az emberek többsége már nem jár minden héten templomba. Videót néznek szombat estétől vasárnap hajnalig, és nem kelnek fel azért, hogy templomba menjenek. Bár vannak olyan keresztyének, akik korán kelnek és nemcsak vasárnap, hogy imádkozzanak, és vannak olyanok is, akik hitükért szenvednek is — azonban nem ez jellemzi posztkeresztyén demokratikus társadalmakat, még nem. Bennünket csak kinevetnek, de nem üldöznek. Két véglet: törvényeskedés és élvezet A keresztyén vasárnapot — a zsidó szombathoz hasonlóan — sokféleképpen ünnepelték és tisztelték. Azt is tudjuk, hogy mindkettő sokat torzult a törvényeskedők miatt. Krisztus idejében Izráel vallási vezetői olyan törvényeskedően bántak a szombattal, hogy Jézust is elítélték azért, mert gyógyított és evett a gabonatermésből szombat napon. Jézus azt mondta: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.” (Márk 2:27) Hasonlóképpen a vasárnap is unalmas nappá vált a keresztyén kultúra bizonyos időszakaiban. Pedig a szombat eredetileg jó ajándék volt, a munkától való elszakadás, a lelki megújulás, az ünneplés és a baráti együttlét ideje. Az istentisztelet, a keresztyén jótétemények, mint például a betegek látogatása, az evangelizálás vágj' az istentisztelet számos változatának ideje (ifjúsági csoportok, kórus, Biblia órák, gyülekezeti napok). 62
