Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Teológiai-etikai kérdések az első kőtábla parancsolataiban

Teológiai-etikai kérdések az első kötabla parancsolataiban

Illusztrálhatjuk ezt Munkácsy trilógiájával. A művész hármas portrét tár elénk Krisztusról: látjuk Krisztust mint perbefogottat Pilátus előtt, majd a kereszten mint haldoklót. A festmény ábrázolta dráma biztosítja azt, hogy ne valami helytelen képet rögzítsünk magunkban Krisztusról. Krisztus életének és halálának különböző momentumait látjuk a pert és a keresztre feszítést ábrázoló képeken. Inkább Krisztus önfeláldozásán gondolkodunk el, mintsem azon, hogy milyen fizikai külsőben jeleníti meg a művész. Ez sikeres művészet és jó teológia/vallás. A kép nem bálványozást vált ki, azaz nem távolít el Istentől, és nem eg}- hamis istent magasztal, nem hamis képet tár elénk az igaz Istenről. A bibliai üzenet gondos figyelembevétele megtisztította teológiailag. Nem áll a hit útjában, és azt sem írja elő kegyesen, hogyan kell a hitnek gondolkodnia, éreznie vagy cselekednie. Állásfoglalásra késztet, továbbgondolkodtat, de nem várja el, hogy' meghajoljunk az Istenről alkotott emberi elképzelések előtt.

Sokféle videofilm létezik jézusról. A pozitívum ebben az, hogy ezek tájékoztató jellegűek lehetnek azok számára, akik úgy' gondolják, hogy' ismerik Jézust, és azok számára is, akik még soha nem olvasták a Bibliát. A negatívum az benne, hogy a jézusról való ismeretet mindenféle értelmezésekbe és felfogásokba fordíthatják át, melyek elvehetnek Isten Igéjéből vagy' éppen hozzáadhatnak ahhoz. Ügy lehet mindezt helyiére tenni, hogy beszélgetéseket tartunk a filmek megnézése után. Nem különbözik ez az általános szabályból: vallásos meggyőződéseinkben, tanainkban, igehirdetésünkben stb. mindig nyitottnak kell lennünk az értékelés és a jobbítás iránt. Másképpen megfogalmazva: arra hívattunk el, hogy' higgyünk, gondolkodjunk, beszéljünk, kommunikáljunk a művészet nyelvén is, de ezek a vallásos megnyilvánulások és közlések emberi művek. Mindig próbára kell tennünk őket a rendelkezésünkre álló legnagyobb bölcsesség szerint.

Valójában tehát minden megfogalmazás, minden Istenről alkotott nézet hamis képpé válhat. Nemcsak szobrok, festmény'ek, videofilmek vagy' képi megjelenítések torzíthatják Isten Igéjének meghallását. Gondolkodásunk, teológiánk is hordozhat rossz istenképet. A „krisztológián” beliü napjainkban divatos arról beszélni, melyük Krisztusra is gondolunk. Léteznek oly'an torz elképzelések Krisztusról, melyek valótlan képet alakítanak ki róla a gondolkodásunkban.

Azt mondja János az első levele végén: „Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól!” Ugyanez található meg a levél témáinak kontextusában, amikor arról olvasunk, hogy inkább az Isten szerinti dolgokat kell választanunk, mint a világ szerinti dolgokat. János fölhívja a figyelmet az antikrisztusokra, azt mondja, hogy meg kell vizsgálnunk a lelkeket, és kiváltképpen hinnünk kell abban, hogy Isten Jézus Krisztusban mutatta meg hozzánk való szeretetét. Máskülönben bálványimádásnál, hamis isteneknél vagy az igaz Isten hamis képeinél kötünk ki.

55