Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Teológiai-etikai kérdések az első kőtábla parancsolataiban

Vrank Sawyer

nem arra kér, hogy bízzunk Abban, Aki megígéri, hogy velünk lesz, Aki megszabadít és salom-ot hoz el.

Varázslás, babonaság, bálványimádás

A Heidelbergi Káté is úgy foglalja össze az első parancsolatot mint ami azt jelenti, hogy kerülnünk kell a varázslást, a babonaságot és a bálványimádást. Mi a bálványimádás? A 95. kérdés-felelet azt mondja: „Az, ha az ember az egy, igaz Isten helyett, akt magát igéjében kijelentette, vagy ő rajta kívül is, mást képzel vagy tartogat magának, hogy abba bizalmát vesse.”

„Rajta kívül” — fontos ezen elgondolkodni, hiszen sokszor mondjuk azt, hogy bízunk Istenben, holott szeretünk saját elképzeléseinkben, saját terveinkben, a mai világban, a pénzben és a technikában bízni. Nem könnyű megtalálni az életünkhöz való helyes viszonyulást ebben a világban. Vannak, akik lemondanak az értelmes életről, mások az élvezeteket keresik, és talán csak kevesen vannak, akik megértik, hogy Isten törvénye megment a bálványimádástól és felhatalmaz arra, hogy Isten képének hordozói legyünk ebben a világban.

Nincsenek más istenek. Mi van a többi vallással?

Hans Küng a világvallások kapcsolatának különböző modelljeit tárgyalja Világvallások etikája című könyvének második felében. A hagyományos modell szerint az ember általában azt állította, hogy saját vallása az egyetlen igaz vallás. Ezzel ellentétes stratégia annak állítása, hogy minden vallás igaz a maga nemében. Ez azonban túlságosan szubjektívvá teszi a dolgokat. Küng párbeszédet szorgalmaz a vallások között, ami által a másik ember vallása szabadteret kap, és komolyan vesszük azt. Szerinte nem a vallások egyesítése a cél (felületi szintézis), hanem mindegyiknek meg kell engedni azt, hogy szóhoz jusson, így legalább békésen beszélhetünk egymással annak érdekében, hogy elősegítsük az igazságosságot és a békét a világban. Jóllehet zsidók, keresztyének, buddhisták és muzulmánok nem fognak mindenben egyetérteni az Istenről és kijelentéséről kialakított felfogásukban, legalább abban egyességre juthatunk, hogy együttműködünk az emberiség javára és békéje érdekében. Küng szerint ennek kell lennie a jelenkori modellnek. Ezt mintegy tíz évvel ezelőtt írta, a téma azóta még sürgetőbbé vált a keresztyénség és az iszlám kapcsolatában.

Az első parancsolat — a Biblia egész szándékával egyetemben — Isten és az igazság sajátos felfogását hirdeti, ugyanakkor nem szabad, hogy ez intoleránssá tegyen bennünket. Krisztus utolsó szavai valóban azok voltak, hogy az evangéliumnak el kell jutnia minden néphez. Miközben ezen munkálkodunk, tudnunk kell, hogy' mások mit gondolnak és mit hisznek, ahogyan azt Pál is tette Athénban. Az ApCsel 17-ben Pál említ néhány olyan igazságot, amellyel az őt hallgató görögök is egyet tudtak érteni. Például azzal, hogy Isten nem zárható emberi kezek által készített templomokba — ezt jelentette ki Salamon és egyes görög filozófusok is.

50