Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Dénes: A hazai iskolázás helyzetének kritikája az 1669-es pataki zsinat tükrében

A HAZAI ISKOLÁZÁS HELYZETÉNEK KRITIKÁJA AZ 1669-ES PATAKI ZSINAT TÜKRÉBEN

Viszont „bizonyára oly igen ritka mi közöttünk az ilyen nóta”, hogy „orcánk pirulásával” inkább ilyeneket kell hallgatnunk:

Nem plántáltak híres Schólákat atyáink,

Semminek alítván ilyeket eleink:

Tőlünk sem vésznek részt ebben maradékink,

Visellyenek gondot magokra fiaink.

Amikor a tudományok elhanyagolását szoros összefüggésbe állítja a nemzet romlásával, Szenczi szakít a reformtári történelemszemlélettel, melyben a bukás oka az Istennel szemben elkövetett bűnök sokasága.? Érvelése ennél fogva nem teológiai, hanem etikai meghatározottságú. Az iskolák hiánya kihat ugyan a hitéletre is, de főképpen azzal a következménnyel jár, hogy „semmi rend, semmi igazság, semmi jóság meg nem tartatik, a törvény megútáltatik, az igazgató Regula sárban tapodtatik, minden gonoszság, útálatosság a nép között véghez vitettetik”.7 8 9 Szenczi ezzel a 17. századnak azt az általános nézetét visszhangozta, mely szerint a társadalom életének formálásában az iskola a legfontosabb intézmény. Ugyanez a gondolat fogalmazódott meg a Keresztúri Bíró Pál szemléletét tükröző Csecsemő keresztyén című katekizmus előszavában: „Mindenek bizonyára sötétségben lappanganának, és haszontalanok volnának, ha az scholáknak gyakorlói ez világra ki nem terjesztenék azokat, melyektül az egész emberi társaság függ.”« Ugyanezt hangsúlyozta Comenius, Cicerót és Platónt idézve sárospataki beköszöntő beszédében, 1650. november 24-én: „A hazának miféle nagyobb vagy jobb ajándékot adhatunk, mint ha tanítjuk és neveljük az ifjúságot[...]. Akkor lesznek végre boldog államok, ha vagy tudósok kormányozzák azokat, vagy akik uralkodnak, tudósok és bölcsek lenni törekszenek.”10

A kritikai vizsgálat mellett a jó szónoknak meg kell mutatni a helyes utat is. Szenczi János történelmi példák sorával igazolja, hogy világhírre jutott uralkodók a tudományok pártolásával emelték országaikat a jeles birodalmak közé, sőt azok az országok erősek, amelyeket művelt emberek vezetnek.

Oh szerentsés Nemzet! Oh mely boldog Ország!

Melynek birodalma csaknem az Égben hág,

Nem árthat Fényének dühösködő Világ;

De zöldül s nőttön nő, mint Borostyán virág.

Ennek nem más oka: hanem hogy páltzáját,

A Tudósok tartyák, s igazgattyák dolgát.

Hazai példaadó személyiséget kettőt nevez meg mindössze: Hunyadi Mátyást és Bethlen Gábort. Az első a magyar humanisták nagy példaképe volt, a széttö7 Őze Sándor: “Bűneiért bünteti Isten a magyar népet” Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Budapest, 1991.

8 Oratio, 13.

9 Csecsemő' keresztyén. Várad, 1638. RMNy 1721.

10 Comenius: A lelki tehetségek kiműveléséről. Ford. Gulyás József. Budapest, 1930.

19109